Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng
egykori gazdasági cseléd. A gazdaság 1956 előtt egyáltalán nem tudta betölteni a „mintagazdaság" szerepét. Azt követően, a vezetői hatáskör növelése nyomán, kedvezőbbé vált a termelésszerkezet, kialakult a vetésforgó és javultak a termelés feltételei (gépesítés, műtrágya stb.). Jelentősen változtak a termelés átlagai: az 1952. évi búzaátlag 8,2-ről 1957-re 12,7 q-ra, a kukoricáé 5,7-ről 12,7 q-ra. Cukorrépából több éven át 100 q fölött takarítottak be kh-ként. 1959-ben a munkások átlagos havi keresete 1240 Ft, az alkalmazottaké 1408 Ft. A gazdaság helyzete fél évtizede alatt konszolidálódott. A növénytermesztés eredményeihez fölzárkózott az állattenyésztés is. 1958-tól megkezdték a hízómarha-exportot. Az 1958—59 telén folytatott átszervezés érdemi része a tavaszi munkák kezdetére befejeződött. A Központi Bizottság 1959. februári határozatával kapcsolatos intézkedések kilátásba helyezése (a hiteltámogatásról, a differenciált áruellátásról), majd a gépállomás megbízottjának (ekkor már Varga Sándor nyilatkozata nagy visszhangot váltott ki a lakosság körében." (Ez utóbbi arról szólt, hogy a gépállomás a változatlan gépparkja mellett, az egyéni gazdáknál a jövőben nem tud munkát vállalni.) Hasonlóan annak a híre is, hogy a műtrágyaellátásban a szövetkezetek elsőbbséget élveznek. Ezzel egybevágó nyilatkozat hangzik el mind az áruellátás, mind a hitelek lehetőségével kapcsolatban. Nyílt titokká válik: amennyiben a község lakosai szövetkezeti tagokká válnak, a helyzet megváltozik. Az év tavaszán ujabb híresztelések kaptak lábra: a beruházások (beleértve a sajáterősöket is) támogatása, illetve elindítása szintén a kollektivizálásban elért eredmények függvényévé vált. Az akadozó cement- és sóderszállítások (az utak és hidak karbantartásához), valamint a téglaégető rekonstrukciójához szükséges faanyag biztosításának megoldatlansága, nemcsak az említett híreket erősíti, hanem hozzájárul a Tramontini József és János által üzemeltetett helyi téglaégető megszüntetéséhez is. Az előbbiekhez hasonló mellékzöngék kísérték az adóbehajtást. Az év második negyedére kivetett csaknem félmilliós kötelezettséget 73 zálogolás és 28 transzferálás alkalmazásával sikerült realizálni; de a 3. negyedévi előirányzatot (991 000 Ft és a holdankénti 373 kg búzaföldadó) még a tanácsi vezetés is „ijesztően magas"-nak ítélte. 73 Egyébként a kivetés több esetben pontatlan volt. A kétszeres kivetés gyakoriságára és az egyre eredménytelenebbé váló zálogolás hatására, a községi vezetés a hátralékosok Köfa-tartozását törölte. Azonos módon jártak el a földbérletek hátralékaival kapcsolatban is, amelyhez egyébként az a híresztelés kötődött, hogy aki belép a téeszbe, hátralékát elengedik. A szeptemberi tanácsülésen elhangzott referátummal („Községünk termelőszövetkezetei szervezésének munkái és problémái") megtörtént a beharangozása az újabb átszervezési kampánynak. 1 '' A téma emberek tömegét vonzotta: a tanácsülésen 124 vendég is jelen volt. Aktívnak azonban csak egy (Nemes Lajos egyéni gazdálkodó) bizonyult. A téesztagok fejadagjának biztosítása iránt érdeklődött. Az Űj-Petőfi elnökétől (a Varga Sándort felváltó) Horváth Györgytől olyan választ kapott, hogy azt még a munkaegység elégtelensége esetén is biztosítják; ez az idén a „nagy felfejlődés következtében" nem valósítható meg. A tájékoztatást a jelenlévők között élénk eszmecsere követte, de több megnyilatkozás széles nyilvánosság előtt nem történt. Egy hónappal később Horváth