Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng

nagyfokú visszaélés történt, így a községi vezetők ellen bűnvádi eljárást indítottak, egyúttal Weszely Józsefet hivatalából véglegesen elbocsátották. Sok hiányosságot és sürgős megoldásra váró feladatot hozott a felszínre még a vizsgálat, amelyet azonban csak szakképzett és megfelelő számú irodai alkalmazott lett volna képes megoldani. * A háború utolsó hónapjaiban a lakosság már szembeszállt a hatóságokkal is. Az élelmiszerválság ugyanis valóságos éhezést jelentett. 1918. év második felében csak igen kevés cukrot és sót kaptak, hiány volt a legszükségesebb élelmiszerekben. Ujabb rekviráló csoportok érkeztek ősszel a faluba, akik minden felesleget lefoglaltak. Amikor a háborúnak vége volt, a ialuba 450 fő tért vissza, akiknek ellátásáról ugyancsak gondoskodni kellett. A megyei hatóságok vetőmagot utaltak ki a hazatért katonáknak, hogy el tudják végezni az őszi vetést. Ugyancsak megérkeztek a hadifoglyok Szovjet-Oroszországból: 1918-ban Németh János, Pók János, Varga István, Lingli János, Ferenczi József, Rehák István, Suber Imre, Szabó Sándor, Stibi József, Pataki István, Zarándok János, Boda István, Ba-ráth Mihály, Danics Mihály, Nagy Pál, Krausz József, Kolonics József, Csepregi Ferenc, Szöllosti Flórián, Szakács Mihály, Lukács Pál, Varga Ferenc, F. Varga Sándor, Vincze János, Puskás Imre, Pál Mihály. 1919-ben Dániel János, Kozics István, 1921-ben Fekete István, Frik János, Harangozó István, Reiber Gyula és Kaszab György jött haza. A háborúból kiábrándult volt katonaság és a hazatért hadifoglyok magatartása a faluban az uralkodó osztály szemében egyre veszélyesebbé vált. Gyakori a hatóságokkal való szembeszállás, ami legtöbbször a közigazgatás helyi vezetőivel való összetűzésben nyilvánult meg. 1918 novemberében a község rendje és békéje fenntartása érdekében budapesti katonaság tartózkodott a faluban, akiknek erőszakos fellépései is felborzolták a falu hangulatát. A katonák tevékenységét úgyszólván teljesen megbénítja a lakosság. A kormánybiztos ezért Kislángra 35 fős karhatalmat rendelt ki 2 gépfegyverrel, hogy az ott állomásozok szorongatott helyzetén segítsen. A polgári demokratikus forradalom eredményeképpen Kislángon is új hatalmi szervek jöttek létre. Az év végén megalakult munkástanács körül csoportosultak a falu legszegényebbjei, míg november elején létrejött nemzeti tanácsban lényegében a régebbi közigazgatási vezetők maradtak. A faluban hírek terjedtek el arról, hogy a környező uradalom és bérgazdaságok földjét és gazdasági felszerelését a szegénység kapja meg. 1918 november első jelében ösztönös erővel robbant ki a földosztó mozgalom, amely megfékezhetetlenül az uradalmak fosztogatásává vált, és különösen Ödön-pusztán Honig Andor gazdaságában okoztak nagy károkat. A mozgalom november 21-ig tartott. Lecsillapodását elsősorban az okozta, hogy november 17-én a helyi nemzeti tanácsot újjászervezték, amelyben a lakosság minden rendű és rangú rétege képviselve volt, a gazdasági cselédektől a földes gazdákig. Ugyanekkor a lakosság soraiból megszervezték a nemzetőrséget, amely legfőbb feladatának a törvényesség betartását, a rend és nyugalom helyreállítását tartotta. A kislángi Nemzeti Tanács átiratban értesíti november 21-én a megyei Nemzeti Ta-