Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng

gesztették állásából, de a bíró, Bognár György továbbra is maradt, és őt senki felelősségre nem vonta. A bíró hat esztendeje van hivatalban, de sem a gazdaközösség, sem pedig a község vagyonáról el nem számolt a képviselő-testületnek. Sőt, a község pénzét továbbra is kezelte. Hozzávitték a bérletet a községi földek után, apaállatokat, majd két ízben fát is adott el a község tulajdonából. 1913 ota a községben semmit sem építettek, a nagy kölcsönök pedig csak a terheket növelték. A helyettesítésre kiküldött jegyző szintén egyetért a bíróval, s ha a képviselő-testület felszólítja őket az elszámolásra, annak mély hallgatás csak az eredménye. Egyébként a képviselő-testülettel alig tudatnak valamit. A mérhetetlenül megnövekedett földadó — katasztrális holdanként 32 korona — szintúgy érthetetlen a lakosság előtt, mint az iskolák bezárása 1917 őszén. Az történt, hogy három vagon szenet vásároltak az iskola és a községháza részére, s a szenet a jegyző és a hivatalnokok tüzelték el. Az adót adókulcs nélkül vetették ki. így történt, hogy 400%-os pótadót kellett fizetni a gazdáknak. 1918 elején újra bíróválasztás volt Kislángon. Kovács Lajos és két társa a bíróválasztáson megjelent szolgabírónak mondották, hogy a község nem kívánja Bognár Györgyöt továbbra is bírónak, mivel hűtlenül kezelte a községi számadásokat az elmúlt hat évben. Ennek ellenére Bognár György lett újra a bíró. A jegyző pedig továbbra is basáskodik: csak azoknak az ügyét intézi el, akik megfizetik, a rézgálic kilóját 15 korona 20 fillérért adta, holott annak ára 3,30 korona, többekkel igen durván bánik: szarvasmarháknak, buta parasztoknak mondja el a falu legszorgalmasabb, sokat dolgozó idősebb embereit is. Ebben az ügyben a székesfehérvári hatósághoz hiába fordultak: „mert ott orvoslást nem kapunk, így kénytelenek vagyunk a nagyméltóságú Belügyminiszter Urnák szíves pártfogását kérni" — zárják levelüket a panaszosok. A beadványra aztán nagy mozgolódás lett. A vármegye főispánja szóbelileg utasítja Heltay főszolgabírót a kislángi állapotok felülvizsgálására. A járási szervek azonban a kislángi zűrzavaros állapotokat kisebbíteni kísérlik, és szerintük azokat a lakosok felnagyítva adták elő. A volt jegyző bűnösségét kárhoztatják, aki 1913 óta igen hanyagul kezelte a községi számadásokat, a helyettesítésére kirendelt Makay Antalt azonban mentegetik, mert kisegítők nélkül dolgozik, és a legfontosabb teendőit, a bevonulással kapcsolatos ügyeket megfelelően elvégezte. Makay egyébként 1917 nyarán elkészítette a háborús években elmaradt házi pénztárköltségvetést, és június hónapban a képviselő-testület azt is megtárgyalta, de nem fogadta el. Ekkor folyamatba tették a képviselő-testület feloszlatását, azonban arra mégsem került sor. 1918 februárjában egy hétig dolgozott Kislángon a járási számvevő, de tetemes dolgai mellett a számadásokat elkészíteni nem tudta. A főszolgabíró magát mentegette, minthogy másfél éve vette át a hivatalt, és azóta is figyelemmel kísérte a kislángi állapotokat, de azok kijavítására intézkedést nem tudott tenni. 1918. december 27-én a belügyminiszter sürgette a vizsgálat befejezését, így 1919. január elején sok munkával sikerült is az 1914—1917. évek községpénztári számadásait, valamint ugyanezekről az évekről a szegényalap és az 5%-os iskolai pótadószámadásokat összeállítani. Megvizsgálták Bognár György bíró által kezelt legelőbirtokossági pénztár 1914—1917. évi számadásait is. A községi képviselő-testület még az elmúlt hónap 10—13. napján elvben elfogadta azokat. A vizsgálat során valóban kiderült, hogy