Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Buzási János-Dani Lukács: Kápolnásnyék

tási anyagának fölhasználásával orvoslakás és rendelő építését 1937ben. (A háború folyamán ez az objektum is tönkrement.) A negyvenes években a körorvosi teendőket Pályer Jenő dr., a körállatorvosit Mentler Béla látta el.

190 1937-ben másik jelentős beruházásba is szeretett volna belekezdeni a község. Tűrhetetlenné vált az óvodával egy födél alatt tevékenykedő Vörösmarty Társadalmi és Gazdakör közös működtetése a gyermekintézménnyel. (A két eltérő rendeltetésű intézményt összenyitható ajtó választotta el, amelyet rendezvények alkalmával egybenyitottak.) A 15 ezer pengőt meghaladó beruházás, amely új óvoda építését tette lehetővé, csak a Belügyminisztérium anyagi támogatásával volt megvalósítható.

191 (Addig egycsoportos óvoda tevékenykedett.) Űj, — szintén anyagi ráfordítást kívánó — igény jelentkezett a közoktatás területén is. A katolikus és a református egyházak által működtetett ismétlő iskolákat gazdasági ismétlővé lehetett volna átalakítani — a törvényes rendelkezéseknek megfelelően —; ehhez azonban mind az évi 432 P többletköltség, mind a gyakorlati képzést szolgáló 2-2 hold föld biztosítása hiányzott.

192 A két egyház korábbi támogatását is beszüntette a község. 1936-ban a református iskola még 1400 P évi támogatásban részesült, de ezt követően a további segélyezést megszüntették. Egyházi vonatkozásban egyébként új helyzet teremtődött a harmincas évek közepén. Haltenberger Samu, pettendi földbirtokos, katolikus te7nplom építésére 20 000 P-t ajánlott föl, azzal a feltétellel, hogy a község adjon ingyenes telket a belterületén, a templom számára. A községi vezetés a kezdeményezésnek helyt adott, olyan módon, hogy a katolikus egyház részéről felajánlott cseretelek eladásának árából a másik két egyház (a református és az izraelita) részesüljön.

191 1936-tól a községben (Pettend és Nádasdy-puszta illetékességi körrel) plébánia működött, Bertha Pál lelkész vezetésével. Az 1785 óta funkcionáló (és anyakönyvező) református egyház (Pettend és Gróf-tanya csatlakozásával) főgondnokai dabasi Halász Gedeon dr. és kenései Kenessey István Lajos földbirtokosok voltak. A gondnoki teendőket Váróczy László látta el. A tanítói munkakörökben Fekete Istvánt (kántorként is) és Czerék Sándort foglalkoztatták. A helyi Izraelita Rabbiság már 1764 óta működött. A negyvenes években a hitközség élén ifj. Deutsch Miksa állt. A főrabbi teendőit Fisch Henrik látta el.

194 A község élén a negyvenes években ifj. Bakos József bíró állt. A vezető jegyzői tisztséget előbb Riskó Iván, majd Varga Endre töltötte be. Pénztárosként Karsay Ferenc tevékenykedett.

195 A látszólagos konszolidáció mögött mély szociális ellentétek jellemezték a község társadalmát. A húszas évek végén kelt jelentés arról tájékoztat, hogy ,,a község régen néhány nagybirtokos kezében volt. Ma sem bír egy kisgazda 15 holdnál nagyobb területet. Néhány család él csak nyomorban."

190 Az utolsó megállapítás kivételével a jelentés helytálló. Egy másik — bizalmas — jelentés szerint a helyi földmunkások „nem szívesen dolgoztak a mezőgazdaságban, inkább a vasúti munkákat vagy a fővárosban talált alkalmi munkát kedvelik . . . Szívesen