Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Buzási János-Dani Lukács: Kápolnásnyék

hagyják el a falut. . ."

197 Ez akkor történik, amikor ,,az uradalmak közül csak gróf Hunyady Ferencné szerződtetett 15 pár helyi aratót. A többiek Nadap, Pázmánd községekből és Zala megyéből hozattak munkásokat".'

98 „A helyi munkások között elégedetlenség van, de izgatást vagy szervezkedést (a mellőzöttségük) nem hozott. " Ez utóbbiban a helyi szegénység megosztottsága, az egyházak szociális tevékenysége, de a hivatalos hatalom által támogatott „ismeretterjesztő" előadások (pl. a Vörösmarty Gazdakörben) játszottak közre. De féken tartó erő volt a helyi csendőrőrs is. A szociális célzatú szervezkedéshez az első lökést a református egyházon belül szervezett 1925. évi helyi, de országos jelentőségű és szervezésű, főiskolás (SDG) konferencia adta.

199 Ebben a vallási megújhodás igénye, az egyházi vezetés által szükségesnek elismert és az ifjúság feladatává tett, szociális segítséggel fonódott egybe. A „felülről" patronált mozgalom bátorítást jelentett a Független Földműves Szövetség helyi csoportjának 1927. évi megalakulásához.

1

'"

0 (Vezetője: Felső Lajos volt.) A gazdasági válság időszakában felmerült helyi panaszok (Mecsér Endre, Hunyadi Ferenc és mások ellen) a Szövetség aktivizálódása mellett tanúskodtak. 1932 őszén a lakosság egynegyede (651 személy) került az ellátatlanok listájára. (Fele-fele arányban mezőgazdasági munkások, illetve törpebirtokosok.) Három százaléka a népességnek lábbelivel sem rendelkezett.

201 A nélkülözés mind a napszámosokat és a törpebirtokosokat, mind a veszélyeztetettség érzésével küzdő gazdálkodókat mobilizálja, szervezkedésre készteti. 1932, helyileg kritikusnak minősíthető őszén, ifj. Szalzgruber József (Luczhenbacher Miklós földbirtokos bérlője) irányításával a Független Kisgazdapárt szervezése indult meg.

202 A szervezet 1934 őszén már elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy a kormánypárttal kötendő választási együttműködéstől elzárkózzon, és 1935-ben Szalzgruber személyében képviselő-jelöltet állítson. (A kormány jelöltjével szemben alulmaradt ugyan, de több mint kétezer szavazatot kapott a kerületben.)

203 A kisgazda szervezkedéssel párhuzamosan Csurgó Viktor pázmándi lakos tevékenysége nyomán illegális kommunista szervezkedés indult a községben.

20

'

1 1933 nyarán Balogh Mihály kubikosból, Jelinek József és Snika József agrárproletárokból álló sejt röpcédulákkal szórta meg a községet. Félévre rá mindhármukat letartóztatták. A harmincas évek második felében a kisgazdapárti befolyás erősen csökkent. A növekvő nyilaskeresztes térhódításban pedig a korábban kommunistaként nyilvántartott, vagy annak gyanúsítottjaiként szereplő személyek jutottak vezető szerephez.

2

"

5 A szociális törekvéseknek hangot adók a szélső jobbról a szélső balra pártoltak át: hangsúlyt a radikalizmusra helyezve. Ez utóbbi a helyi agrárproletárok előtt népszerűnek bizonyult. A választókerületben ugyan az 1939-es választáskor kormánypárti győzelem született (57%-os abszolút többséggel), de Kápolnásnyéken egy százalékos előnnyel (44%-kal) a nyilasok győztek.

200 A kerületi győztes Sigray István mellett Vértessy László nyilas jelölt a második, és Cserti József kisgazdajelölt a harmadik helyen végzett. Az eredmény legalább annyira igazolja a meglévő szociális problémák mélységét, mint a szélsőjobboldali propaganda átmeneti sikerét.