Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Buzási János-Dani Lukács: Kápolnásnyék
A balatoni állami műút községet érintő szakaszának építése, az úthoz kapcsolódó községbeli közlekedés átrendezése (a forgalom átterelése a Vörösmarty utcáról a Balassa utcára) nemcsak a helyi közvéleményt osztotta meg, hanem a községtől is anyagi áldozatot követelt. 18 ' 1 Gazdaságilag a földek megközelítése vált kérdésessé, érzelmileg a két templomot is magában foglaló Balassa utca prioritása vált vita tárgyává. Az úthálózat módosulása csak megerősítette annak az 1936-ban kelt községi közgyűlési határozatnak a szükségességét, amely — a földreform nyomán kialakult helyzetnek megfelelően — a község határának fölméréséről intézkedett. 18 '' A birtokívek pontosítása, a művelési ágváltozások átvezetése és más munkálatok a lakosságot házanként és holdanként l-l pengő költséggel terhelték volna. Végrehajtása az anyagi nehézségekre hivatkozással elhalasztódott. (A később elkészült térképek a 2. világháború alatt megsemmisültek.) Az 1937-es KM rendelet alapján azonban elkészült a község dűlőútjainak számbavétele. Azoké, amelyek „már meghaladják a mezei közös dűlőutak kizárólagos gazdasági célt szolgáló minősítését'" 180 Ezek a következők: 1. Fucha-dűlő út, 2. Singer-dűlő út, 3. Határárok út, 4. Vitézi telkek útja, 5. Róka és Vizes dűlőút, 6. Vagyonváltságos földek útja, 7. Tráger-dűlő út, 8. Velencei határ út, 9. Alsónyéki temető út, 10. Felső temető dűlőút, 11. Csekési út, 12. Magyaregyház út, 13. Pázmándi út. A törzskönyvezett utak hossza belterületen 9 km, a mezei utaké 21 km. E tervezett, illetve elkészült felméréseket egészítette ki a közgyűlés házszámtáblák megújítását elrendelő határozata. A kiosztott házhelyeken új házsorok keletkeztek, amelyek nevet és mintegy 50 házszámot igényeltek. A lakóházak száma a harmincas években 383-ról 480-ra emelkedett. 18 ' A házak számának növekedése (20%) jóval meghaladta a lélekszámban bekövetkezett (3%-os) gyarapodást. A változás érintette mind az épületek anyagát, mind a bennük lévő szobák számát. Bár még 1941ben is a házak több mint felének anyaga vályog, illetve sár, de már több mint 25%-a egyszobásnál nagyobb és 85%-uk cseréppel, illetve palával fedett. Feltűnnek az első többszintes házak is. 1941-ben 4 volt belőlük. Kápolnásnyék a harmincas és negyvenes évek fordulóján faluképében megváltozott." 8 Épületei korszerűsödtek, néhány utcáját járdával látták el, s a villany eljutott Pettendre is. Kulturáltabbá vált a temető és környéke. Oda nemcsak kerítést húztak, de elkészült — a Halász^telepi lakosok kezdeményezésére — a ravatalozó is. Pótolták a közegészségüggyel kapcsolatos hiányosságokat: a közfogyasztásra szánt állatokat csak a vágóhídon lehetett levágni. Pótolták a hídmérleg hiányát, 1400 P ráfordítással. A harmincas évek közepén mind a két orvosi körzetben megbomlott az egység a községek között. 189 Előbb Gárdony lépett ki a Nyékkel és Pázmánddal együtt alkotott körzetből, majd egy évvel később, 1936ban, a 6 község által alkotott állatorvosi körzet egysége bomlott meg Gárdony és Pázmánd kiválásával. Ez utóbbi kezdeményezés végrehajtása megakadt, mert Kápolnásnyékre a kilépések nyomán olyan teher hárult volna, amelyet a község elviselni nem tudott. Megkezdték ugyanis MABI-kölcsön fölvételével és a megvásárolt malomépület bon3* 35
