Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Buzási János-Dani Lukács: Kápolnásnyék

A harmincas évek kezdetén a lakosság 99%-a magyar. 17 * Abszolút többségében római katolikus vallású. (2560 főből 1616 személy, 63%) 1941-ben 2632 főt írtak össze, amelyben a katolikusság 1694 lélekszám­mal (és 10 görögkatolikus egyénnel) szerepelt. Arányuk a korábbi adat­hoz képest 1%-os növekedést mutat a népességen belül. A reformátusok száma (793 fő) szinten maradt, de arányuk 1%-kal (30%-ra) csökkent, önálló egyházközségüket megőrizték, és lelkészük Molnár István volt. 179 A katolikusok ekkor még a velencei székhelyű plébánia leányegyházá­nak tagjai voltak. Jelentős létszámuk indokolta, hogy iskolát tartsanak fenn a községben. A római katolikus elemi népiskola Balassa Katalin és Sztojkovits Anna közreműködésével funkcionált. A 100 főnyi zsidóság Rabbisági Hivatalának működési köre Nyék mellett még 12 településre terjedt. Az antiszemita hullám elültével (a húszas évek második felétől) a gazdasági életben betöltött jelentős szerepük mellett közéleti tevé­kenységük is aktivizálódik és szélesedik. * Az 1920-as évek második felében, de különösen a pengő beveze­tése után, a község vezetése jelentős beruházásokba fogott. 180 Ennek fel­tételét az 1925-ben létesített Községi Beruházási Alappal teremtették meg. (Indulási tőkeként „az 1924. évi számadásban mutatkozó felesleg" szolgált.) Az Alap terhére 1925 tavaszán hősi emlékművet létesítettek. Majd Mentler Béla körállatorvos és Karsay Lajos mészáros szakvélemé­nyét figyelembe véve sertés-, illetve marhavágóhidat építettek. És 1928-ban dr. Janicsek Józseftől vásároltak 2. kat. hold terjedelmű ingat­lant. Lényeges vállalkozás volt az 1927-ben kezdődő villamosítás, amely 1937-ben a Halász-telepiek, a Kelemen-telepen lakók és a Kocsma­dalőbeliek villamosításával zárult. 181 1928-ban pedig az érdekelt olajtár­saságokkal (Vacuum O. C. és a Shell) kötött szerződés alapján Hirschler Dezső Fő utcai háza előtt süllyesztett kút kezdte meg működését. Az Alapból, illetve a költségvetésből finanszírozott beruházásokat a gazda­sági válság évei akadályozták. Élénkülés a harmincas évek derekától indult meg. Ezek közül a helyi Hangya Szövetkezettel történt megálla­podás, illetve az ezzel összefüggő Fő utcai malomépület megvétele volt jelentős (1936—1937-ben). 182 A községi tulajdonú, de a szövetkezet által használt épület eladásából származó összegért a malmot vették meg. Ott (1200 négyszögölön) a bontásból származó anyagból orvoslakást és óvo­dát, a melléképületből pedig tűzoltószertárt és őrszobát, valamint a Zöld­kereszt számára helyiséget kívántak építeni, illetve kialakítani. A hely­zetet és a tervek realizálását (bonyolította a községi tulajdonban lévő csendőrlaktanya melléképületének összedőlése. És újjáépítésével össze­függésben az őrsparancsnok lakásbővítésre előirányzott összegének je­lentős (70%-os) megnövekedése. A gondokat fokozta a „Csekés"-ből jövő patak 1928—29 telére emlékeztető zabolátlansága, amely a vízrendezés, de az egészséges ivóvíznyerés kérdését is újólag napirendre tűzte. Halaszthatatlanná vált 1937-ben vitéz Borbély József telkén, illetve a Wass-major dűlőjében újabb kutak létesítése. 1811

Next

/
Oldalképek
Tartalom