Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Lencsés Ferenc: Tordas

közgyűlésén úgy határozott, a vadászati haszonbért teljes egészében az érdekelt földbirtokosok között birtoknagyság arányában osszák fel. 1938-ban a 283 kat. hold vagyonváltságos földön a kincstár vadászati joga megszűnt, miután a Belügyminisztérium 1937-ben „a vagyonváltságos ingatlanok telekkönyvi tulajdonjogának bekebelezése iránt intézkedett." Ezen kis terület vadászati jogára a Dreher uradalom nem tartott igényt, ezért Ormosi Lajos és Pöntör István, tordasi lakosoknak adták bérbe. A képviselő-testület oly értelmű határozatot hozott, hogy az 1940. évi vadászati bérleti díjat a Legeltetési Társulatnak apaállat fenntartására adják át. A jövőre kimondták, hogy 1941-től a vadászati haszonbért a föld birtokosai között a birtoknagyság arányában osszák ki. Ilyen módon 988 P került kiosztásra. A vagyonváltságos földek után 142 P-t nem osszák ki, s az összeg csekélységére való tekintettel községi kiadásokra fordítják. 1941 májusáig az Országos Földhitelintézet 317 kat. holdat parcellázott ki Tordas községben. Ezen terület vadászati jogára a Dreher uradalom igényt tartott. Ezen újonnan parcellázott terület vadászati jogáért az uradalom versenytárgyalás nélkül 361 P-t ígért, s erre a területre is a bérleti szerződést az elöljáróság kötötte meg. A képviselő-testület úgy határozott, hogy ezen utóbbi vadászbérleti díjat nem osszák fel, hanem községi kiadásokra fordítják. 1943 áprilisában a vadászati szerződést a Dreher uradalommal évi 1750 P-ért megújították. A apaállatok tartására 1940-ben megalakult Legeltetési Társulat a községtől pénztámogatást kért. A képviselő-testület utasította az elöljáróságot, hogy a Legeltetési Társulat támogatására az 1941. évi költségvetésbe 800 P-t állítson be. A Belügyminisztérium 1941-ben megállapította, hogy Tordason szükség van egy napköziotthonos óvodára. A Belügyminisztérium küld óvónőt, a községnek helyről, dajkáról és a dologi kiadásokról kell gondoskodni. A község a következőképpen vélte biztosítani a feltételeket: 1. Épület: a Hangya Központ a község rendelkezésére bocsátja a napköziotthonos óvoda részére az általa épített épületet; 2. A dajka fizetéséhez és a dologi kiadásokhoz a Hangya Központ évi 2 000 P-vél, a helybeli Hangya Szövetkezet évi 500 P-vel járul hozzá. A képviselő-testület a dajka és a dologi kiadásokhoz évi 500 P-t szavazott meg, amely összeget mindaddig folyósítja, míg a Hangya Központ az épületet és a megígért évi hozzájárulást megadja. A Megyei Törvényhatósági Bizottság ezt a határozatot jóváhagyta. Az Országos Közegészségügyi Intézet 1941-ben egy artézi kutat kívánt létesíteni. A kút helyéül a ,,László"-ház előtti községi területet jelölték ki. 1948 októberében határozták el az artézi kút átépítését. Ugyanebben az évben határozták el, hogy Erdőmajorpusztán egy artézi kutat fúratnak. Tordas lakossága 1944. november l-jén 1400 fő, 1945. április 26-án 1295 fő. A község 275 háza használható és lakható, javításra nem szorul egy sem. Állatállomány 1945. április 26-án 30 db ló, 48 db tehén, 172 db sertés. 510 db tyúk. A község igaerejét 15 pár ló jelentette, amihez a traktor járult. A község aránylag kedvező közellátási helyzetét mutatja, hogy az ellátottak száma 1035 fő, részben ellátott 75 fő és ellátatlan 185 fő.