Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Lencsés Ferenc: Tordas

1945 tavaszán az alábbi vetésterületet írták össze: 510 kh búza, 20 kh rozs, 46 kh árpa, 520 kh kukorica, 85 kh tavaszi árpa, 62 kh napraforgó, 45 kh burgonya, 30 kh cukorrépa, 40 kh zab. Az 1945-ben megváltásra kerülő birtokokról készült birtokösszeírási ív szerint lényeges eltérés mutatkozott a bicskei telekkönyv és a tordasi birtokívek között, ami az összes terület vonatkozásában 49 kh-t tett ki. Mindkét állapot szerint három birtokos szerepel: Dreher Jenő (a tordasi birtokív szerint 80 kh), Hardy Dreher Béláné (114 kh) és Hardy Dreher Béla (959 kh). A váli járás főjegyzője 1945. május 30-án Tordas község elöljáróságával is közölte, hogy a szovjet katonai hatóságok rendelkezésére Martonvásár vasútállomás és a pályatest rendbehozatalára naponta három embert bocsásson rendelkezésre. Ugyancsak Martonvásárra nyolc embert 7 napi szolgálatra küldjön. Szolgálati beosztásuk 8 órai munka után 24 óra szabad, majd ismét 8 órai szolgálat. A munka díjazására 80 fillér órabért helyeznek kilátásba. Tordas község fenti munkaerőket nem állította ki, ezért június 11-én sürgetést kapott. A felszabadulás után az ág. ev. elemi iskolában 1945. április 11-én kezdődött el ismét a tanítás. Ekkor az iskola használhatatlan állapotban volt, ezért a tanítás a volt Levente otthonban folyt. Az iskola felszereléséből a padok és a térképek nagy része megmaradt, míg az irattár teljesen elveszett. Az egyes osztályokban a tanulók létszáma a következőképpen alakult: I. o. 17, II. o. 22, III. o. 19, IV. o. 16, V. o. 12, VI. o. 9, VII. o. 9 és VIII. o. 4, összesen 108 tanuló. Az alsó tagozatot Mészáros György III. éves tanítóképzős, míg a felső tagozatot Görög Tibor lelkész, iskolaszéki elnök tanította. Ekkor Pöntör István tanító, még hadifogságban volt. A róm. kat. elemi iskola még 1945-ben az Országos Földhivataltól igényelte a volt Dreher Jenő-féle egyemeletes épületet a róm. kat. egyházközségi iskolának és tanítói lakásnak. Az elöljáróság jelentése szerint 1945. november elsejéig egyik iskola sem kapott semmiféle segélyt, ezért az ág. ev. iskola részére tüzelőre 15 000 P-t, ablakokra 30 000 P-t, a róm. kat. iskola részére tüzelőre 16 000 P-t, ablakokra 6 000 P-t kértek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1947. január 7-én a tordasi rk. elemi iskola II. sorszámú tanítói állás megszervezéséhez hozzájárult. Ezen állás első betöltésétől 1950. dec. 31-ig ideiglenesen fizetéskiegészítő államsegélyt engedélyezett. Az iskolafenntartónak a kezdő tanítói illetmény 10%-át kellett viselni. Az állás azonnali betöltését menekült állami vagy nem állami tanítóval meghívás útján a vallás- és közoktatásügyi miniszter előre engedélyezte. Más iskolához beosztott állami vagy nem állami tanítót is meg lehetett hívni. Ha az állás meghívás útján nem tölthető be, akkor pályázatot kell kiírni. A pályázók közül hármat az egyházi főhatóság jelöl ki és ezt a javaslatot küldik meg a vallás- és közoktatásügyi miniszternek. A szükséges vagyoni és adózási iratok alapján fogja a miniszter a helyi javadalom és az államsegély összegét megállapítani vagy az utóbbit megszüntetni. A székesfehérvári tanfelügyelő 1947 októberében kérte a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy a tordasi rk. I. és II. sz. tanítói állás után a helyi javadalmat 1946. és 1947. évben átmenetileg engedje el. A kérést a tanfelügyelő a következőképpen indokolta: „A nagybirtokrendszer