Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Buzási János-Dani Lukács: Kápolnásnyék

pártba. (Egyúttal csatlakoztak a Népszava előfizetőinek táborához.) Az események felgyorsultak és a követelések radikálisabbá váltak a katonák hazatérte következtében. A frontot megjárt földkövetelők mind a Nemzeti Tanács, mind a községi elöljáróság intézkedéseivel elégedetlenek voltak. Az igények meghaladták e szervek lehetőségeit és hatáskörét. A pesti hatalomátvétel híre pedig Nyéken is új hatalmat teremtett. A helyi direktórium tagjaiként Friedrich István, Molnár János és Dávid János neve ismert.

1

'" A kommün bukását követően — 1919 augusztusában — Kápolnásnyék román megszállás alá került. A minimális — szakasznyi — erejű megszállók föladata mindenekelőtt a vasúti szállítások biztosítása volt. Szeptember folyamán — 22-e körüli napokban — ugyanis több szerelvény haladt át a helyi vasútállomáson. Ezek — a korabeli források alapján — „rablott holmikkal megrakva" távoztak.

148 A korábbi községi vezetés a román megszállás időszakában regenerálódott. Az időlegesen román megszállás alá került községben a helyi elöljáróság által finanszírozott rendőrség feladata volt a közrend és biztonság fönntartása. Hatékonysága nem, csak költségei ismeretesek. Ezek élelmezésre fordítandó összegek (1000 K-ról volt szó), amelynek fölhasználását a megyei törvényhatóság október elején hagyta jóvá. Az állomány erősítésére, vagy a megszállás tartósságára utalhatott a jóváhagyás záradéka: amennyiben ez összeg kevésnek bizonyul, az elöljáróság kérje újabb összeg megszavazását.

1

'

1

' Néhány héttel e bátorítás után megkezdődött a románok visszahúzódása, majd november közepén Horthy Miklós nemzeti hadseregének átvonulása Budapest irányába. A hadsereg ellátása (élelmezése) a helyi lakosságra hárult, és 1919 és 1920 fordulóján „országos" mozgalommá vált. Kápolnásnyéknek is, — más községekhez hasonlóan — hozzá kellett járulnia a Magyar Nemzeti Hadsereg élelmezéséhez. 1920 tavaszáról ismert adat alapján a község 19 és fél tonna terménnyel vett részt a hadsereg ellátásában.

150 Az új rend stabilizálása hosszabb időt igényelt. A hatalomra jutott kurzus a megbuktatott diktatúra helyi vezetői, szervezői és szimpatizánsai ellen fordult. A szociális és faji (zsidó ellenes) szempontú atrocitások a békekötést követően tematikailag bővültek. Keresztény mellett mind nagyobb hangsúlyt kapott a nemzeti jelleg hangoztatása. A katonai elhárítás figyelme a megye egyik „zsidófészké"-nek nyilvánított Kápolnásnyék felé fordult.

1

'

1 Az odaérkező és bevásárlást végző pestiek — az elhárítás szerint — a nép között a mai államrend ellen izgatnak. „Néhány személy felügyelet alá helyezését és a címükre érkező posta cenzúrázását tartották szükségesnek."

153 (Ez utóbbi kapcsán röpcédulák érkezésétől tartanak.) A felizzított légkörben a községházán — előfogat igénylésével kapcsolatban — tettlegességre került sor.

133 Ezt követően a körorvos, dr. Spat Mór ellen — kötelesség mulasztásaira hivatkozással, de antiszemita felhanggal — sorozatos följelentések történtek.

134 Még két évvel később is, Sebes Lipót ny. ezredessé történő előléptetése vált ki tiltakozást a helyi lakosság egy részében.

155