Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Buzási János-Dani Lukács: Kápolnásnyék

1922 tavaszán, a nemzetgyűlési választásokat megelőzően, kommunista szervezkedésre figyel föl a fehérvári katonai parancsnokság. A választási korteskedés, Cserti József ellenzéki (Rassay párti) jelölt nyéki programbeszéde ilyen irányba tüzelte föl a gyűlésen részt vevő velenceieket. A gyűlésről hazafelé tartó tömeg „Le a burzsulyokkal!" kiáltások mellett vonult végig az utcákon.

156 A tüntetők között fölismerték a kommunistaként nyilvántartott Józsa Istvánt. Cserti korteseiről azt állítják, hogy a kommün alatti helyi vezetőkből kerültek ki. Köztük volt Pap Ábel és Rédl János. (Az utóbbinak a kommün alatti magatartása miatt választójoga sem volt.)

157 A retorziók alkalmazása mellett a hatalom képviselői részéről széles körű propagandamunka és aktív szervezkedés folyt a rendszerrel ellenséges nézetek visszaverésére és tömegbázis kialakítására. Propagandában Trianon okai és következményei, a Tanácsköztársaság vezetőinek összetétele a központi kérdés. Szervezkedésben a háborút megjártak („frontharcosok"'), a harcban kitűntek (a „vitézek") összefogása, renddé szervezése, a nők és a fiatalok megnyerése (a „Levente", mint katonai előképzést nyújtó szervezet létrehozása, illetve támogatása) a legfontosabb cél. A nemzeti tartalmat a hivatalos szervek, a keresztény jelleget az egyházak közreműködése biztosította. Kápolnásnyéken a sort, még 1920 tavaszán, a Keresztény Nők Szövetségének megalakulása nyitotta meg.

1

'

8 Az iskolában folyó tevékenységet erős nemzeti szellem hatotta át. (Az 1922. évi Vörösmarty ünnepségnek a Szózat elszavalásában történő versengés adta a magvát.) A közművelődési rendezvényeken (pl. 1922. év karácsonyán) az irredentizmus jegyében szerveződött a műsor. („Miért kell nekünk Nagy-Magyarország?")

15

" A „Vitézi Rend Regős Csoportja"'-nak előadásait — a dandárparancsnokság jelentése szerint — a közönség nagy lelkesedéssel fogadta. Ugyanott örömmel nyugtázták, hogy Kápolnásnyéken „az ifjúság vasárnaponként az iskolába gyűl össze, hogy keresztény irányú sajtóterméket olvasson." Egyházi személyek, illetve tanító jelenlétében.

160 A hivatalos törekvések, illetve intézkedések sorából különösen egyet várt a község felnőtt lakossága, a harcteret jártak tömege: az ígért földreform megvalósítását, A fokozódó ütemű pénzromlás, a korona elértéktelenedése a jelenükbe vetett bizalmukat ingatta meg, a várt földosztás a jövőbeli bizakodásukat volt hivatava megerősíteni. A Nagyatádi-féle reform keretében 1921 tavaszán Kápolnásnyéken is megmozdult a föld. Szabad egyezkedés keretében mindenekelőtt házhelyek juttatásáról volt szó. A sort Halász Gedeon nagybirtokos nyitotta meg, aki 52 házhelyet, egyenként 600 négyszögöles parcellákban adott át a reform céljaira.

161 Az értékesítési ár körüli problémák miatt 1921 áprilisában csak 12 igénylővel kötött megállapodást. Csaknem a parcellázással egyidőben a nagybirtokosok 23 igénylő között 27 kat. hold kukoricaföldet mérettek ki. A vontatottan induló és évekre elhúzódó reform keretében összesen 37 kat. hold terjedelmű házhelyet és 521 kat. holdnyi szántóföldet osztottak ki.

502 Ez azt jelentette, hogy a helyi birtokoknak mindössze 3%ka cserélt gazdát. A húszas évek közepén a község hétezer holdat meghaladó határából közel ötezer (4879) kat. hold volt 100 hold fölötti birtokosok tulajdonában. A 12 nagy-