Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pusztaszabolcs

hiközségi elöljáróság állt. Ez az elöljáróság 21 tagú. A lelkészi épület, illetve lakás a templombarakkban volt kialakítva. A lelkész az anyakönyveket 1929 óta vezeti. Az első lelkész, Halmos Béla volt, aki 1929—1931 között működött a községben, 1931-től Paróczay Sándor volt a lelkész. A községben három vallási egyesület működött: a Mária Kongregáció 30 taggal, az Oltáregyesület 50 taggal, a Szívgárda pedig 70 taggal. 1935. augusztus 3-i községi közgyűlésen a katolikus templom építésével kapcsolatos kérdésekről határoztak. A közgyűlés elé a katolikus egyház terjesztette elő azt a kérelmet, miszerint a templomot az adony—pusztaszabolcsi törvényhatósági út mellett építhesse fel. Az építész terve az volt, hogy az út két oldalt kerülje meg a templomot. A képviselő-testület ehhez a tervhez hozzájárult, és az út elvezetéséhez szükséges 6 községi telket a vármegyének átadta. Arra kérték a törvényhatóságot, hogy az út egyik szárnyát 1936-ban, a másikat pedig 1937-ben, a templom megépítése után készítsék el. A képviselő-testületi határozatban olvasható, hogy meg vannak győződve a templom és környezetének esztétikai célszerűségéről, mert a „község főútvonalának tengelyében fekvő, magyaros stílusban épített templom a község fő dísze lenne", továbbá a forgalom két útra történő terelésével a közlekedés ideálissá válik.

m 1941 májusában a katolikus egyházközség községi segítséget kért temploma felépítéséhez. A községi képviselő-testület 10 ezer pengőt utalt ki az egyházközségnek, igaz ezt az összeget a község váltóra vette fel. A kölcsön után a kamatokat és a törlesztést a község magára vállalta. A templom építését 1937-ben kezdték meg. Az építési telket az egyházközségnek a Fould-Springer uradalom ajándékozta."

1 A helyi református egyház is 1200 négyszögöl területet kapott templomépítés és lelkészlak létesítése céljára a községtől. Ez 1935 augusztus elején történt. A községi képviselő-testület magára vállalta az ingatlanok után évente fizetendő járulékot is. (A két 600—600 négyszögöles parcella ugyanis vagyonváltságos ingatlan volt.) A járulék átvállalását a vármegye, sőt a belügyminiszter is jóváhagyta. A református templom előtti területet, — amelyet a katolikus templom építése után már nem hasznosítottak — szintén megkapta a református egyház. Ezt a területet parkosították

0Csendőrőrs 1932-től volt Pusztaszabolcson. Laktanyát a község közepén rendeztek be. Ezért a kincstár évente 1400 pengő bért fizetett. A bérlet 10 évre szólt. Csendőrpihenőt Szabolcspusztán, Csongrádpusztán, Nádormajorban és Felsőcikolapusztán alakítottak ki. A községben egy állandó és egy soros éjjeliőr van. Az állandó éjjeliőr fizetése, évi 500 pengő. Ellenőrzését a törvénybíró végzi. A községházán fogadóhelyiséget alakítottak ki, amely 15 négyzetméter területű volt. A községnek önkéntes tűzoltósága 30 tagból állt. Felszerelése egyenruhából, fecskendőből és lajtkocsiból állt. Tűzoltószertár a templomtéren volt. Nyáron (június 1—szeptember l-ig) éjjeli tűzőrséget szerveztek. A tűzjelzés harangszóval és kürtjelekkel történt."

3