Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Farkas Gábor: Pusztaszabolcs
A község 3 mezőőrt alkalmazott. Egy mezőőrre 700 kat. hold őrzése jutott. Fizetésük 28 m gabona, melyet saját maguk szedtek össze a földtulajdonosoktól. A három mezőőr tehát minden kat. hold terület után 4 kg búzát kapott. 1937-ben azonban a természetbeni járandóságot pénzre váltották át. Megegyeztek a mezőőrökkel, hogy a búzát 1500 pengőre váltják át, így egy-egy mezőőr évente 500 pengő fizetést kap. Súlyosabb bűncselekmények ritkán fordultak elő a mezőn. 1928-ban azonban halált okozó súlyos testi sértés történt. Szórványosan előfordultak mezei kihágások. A mezőrendőri bíráskodást az elöljárósági tanács végezte. Ez írásbeli ítélettel történt. 04 A Fould-Springer uradalom tulajdonosa 1935-ben Fould-Springer Mária bárónő, Területe 3849 kat. hold 1518 négyszögöl. Művelési ágak: szántó: 3320 kat. hold 1427 négyszögöl, kert 18 kat. hold 1055 négyszögöl, rét 5 kat. hold 1132 négyszögöl, legelő 351 kat. hold 38 négyszögöl, erdő 12 kat. hold 1196 négyszögöl. Földadó alá nem eső terület 140 kat. hold 1470 négyszögöl volt. Az uradalom jószágigazgatója Reithoffer Ödön, aki 1905-ben végezte az akadémiát. Tiszttartó Boór Emil, ki 1905-ben Magyaróváron szerezte a diplomáját. Intéző Kasztner Guidó, 1920-ban szerezte oklevelét. Segédtisztek: Leyrer Károly 1924, Halászy Sándor 1920, Fodor János 1927-ben szerzett oklevéllel. Az uradalom cselédsége: 9 gazda, 4 magtáros, 18 iparos, 6 csősz, 7 pásztor, 120 cseléd. Cselédbérek a következők: gazdabérek — 4,80 P készpénz, 22 mázsa gabona, 2 tehéntartás, 2 borjútartás (a borjú 1 éves koráig), 2 anyasertéstartás szaporulataival és 2400 négyszögöl föld. A magtárosoknak ugyanez a bérük. A cselédeknek évente 18 mázsa gabona, 1 tehén, 2 anyasertéstartás, 1200 négyszögöl föld termése. Az uradalom állatállománya: 200 ökör, 32 pár igásló, 6 pár tiszti ló, 50 tehén, 200 göböly, 2 csődör, 1 bika. Az uradalomban 7 tisztilakás, 31 cselédlakás, 21 istálló, 2 műhely, 5 magtár volt. A cselédek külön lakrésszel rendelkeztek. Néhol azonban még kettőnek volt közös konyhájuk. Az uradalom mezőgazdasági gépei: 2 gőzeke-garnitúra, 4 cséplőgép lokomobillal, 1 szívó gázmotor, 4 benzinmotor, 5 szecskavágó, 1 répavágó, 2 lenrosta, 1 gabonatisztító gép, 10 gabonarosta, 2 kukoricamorzsoló gép, 4 kukoricamorzsoló, 40 egyes eke, 20 duplaeke, 1 kultivátoreke, 9 vashenger, 20 fahenger, 5 egytagú fahenger, 80 borona. A két pusztán (Szabolcspuszta és Csongrádpuszta) vízvezeték van. A jószágigazgató kastélyában külön villanyvilágítás volt. Villanyvilágítás azonban a tisztilakba és a cselédlakásokhoz nem volt bevezetve. Az uradalomnak 17 és fél km hosszú mezőgazdasági, lóval vontatott vasútja volt. Az uradalom 200 pár aratómunkást alkalmazott. A munkások Mezőkövesd, Párád, Pincehely, Adony, Sukoró, Pusztaszabolcs községből valók. A munkások keresete 20 mázsa gabona páronként. Évente alkalmaz az uradalom 64 summásmunkást május l-jétől október 31-ig. Bérük havi 3 pengő készpénz és 1,20 mázsa gabona a férfiaknak, 2 pengő készpénz és 1 mázsa gabona a nőknek. Ezenkívül étkezés és lakás. A summások a Mátravidékéről valók voltak. Az uradalom évente 40 ezer pengőt fizetett ki d napszámosoknak. A napszám a férfimunkásoknak 1,30 P, a női munkásoknak 1,10 pengő. 65
