Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pusztaszabolcs

ingatlant a kincstárnak örök használatra telekkönyvi bekebelezés mellett átadta. 1939 nyarán 60—70 gyermek számára nyári napközi otthont állítottak fel. A napközi otthont társadalmi akcióval szervezték meg. Az iskolaépítési és egyben szervezési kérdések több mint 10 éven át elhúzódtak. Csak 1943. március 26-án értesülünk arról, hogy a helyi katolikus egyház hajlandó iskolát léteíteni. Iskolai célra a község átadott egy 1200 négyszögöles telket, és támogatásképpen 6 ezer pengőt. A képviselőtestületi határozatban olvasható, hogy az egyháznak három éven belül meg kell építenie az iskolát, ahová összevonnák az uradalmi iskolákból és a MÁV-iskolából a tanulókat és a tanítókat.

35 A Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara 1943 elején azt tervezte, hogy illetékességi területe alá eső járásokban egy-egy téli gazdasági iskolát állít fel. A pusztaszabolcsiak felajánlották, hogy évente 600 pengő tanulmányi segélyt adnak az iskolának abban az esetben, ha azt a községben állítják fel.

50 1944 januárjában a MÁV társulati iskolának 233 tanulója volt, akiket négy tanító oktatott. A tanítók közül kettő volt MÁV-alkalmazott, kettő pedig állami státusú.

57 A községi népkönyvtár részére 1937-ben 100 pengő értékben rendeltek könyveket. Ezt a tényt annál inkább meg kell említeni, mert a legutolsó könyvrendelés a községtől 10 évvel korábban történt. Most már úgy látszott, hogy a község a legsúlyosabb gazdasági bajokból kilábalt.

58 Könyvtára volt az Űri Kaszinónak és a Levente Egyesületnek is. 1926-ban az Országos Földbirtokrendező Bíróság a Fould-Springer uradalom földbirtokából 200 kat. holdat. Hirsch Alfréd földbirtokából pedig 100 kat. holdat a vagyonváltságos földeken felül megváltott és azt a budapesti református egyháznak juttatta. Ugyanekkor a pusztaszabolcsi római katolikus egyház részére a Fould-Springer uradalom vagyonváltságos földjéből 25 kat. holdat juttatott. 1931. április 26-án a római katolikus egyházban bérmálást tartottak. Ez volt az első bérmálás Pusztaszabolcs történetében. A megyéspüspök helyett Haász István tábori püspök végezte a bérmálást, akit Kéri Ferenc esperes, Meszleny Béla járási főszolgabíró, Kovács István csendőr százados és Holczer László földbirtokos a község határában díszmagyarba öltözött lovas bandérium élén vártak. A községházával szemben felállított díszkaputól a kápolnáig vezető útvonalon vonult a küldöttség a kápolnához, ahol Gerencsér János adonyi plébános és Halmos Béla helyi lelkész várakoztak. Részt vett az ünnepségen Boór Aladár miniszteri tanácsos, Gyökössy Endre MÁV-főfelügyelő, Rutner Béla MÁV-vonalfőnök, Reithoffer Ödön uradalmi jószágigazgató, Várady Lajos alezredes, Mészáros István apátplébános. A püspök a szertartás után egyháztanácsi ülést tartott, majd a helyi testületek küldöttségét fogadta.

59 A római katolikus egyházközség 1929-ben alakult. A községben templom nem volt, és egy vasúti barakkból 1926-ban átalakított kápolnában tartották az istentiszteleteket. A kápolnának védőszentje nincs, így búcsúnapot sem tartottak. A hitközségnek 2 ezer körüli tagja volt, amely élén