Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pusztaszabolcs

község 1200 négyszögöles telket biztosított vásártér céljára. Ennek egy részét elkerítették, ahol aprómarhát (juh, sertés, kecske) minden hónap első péntekjén árusíthattak. 1925-ben az iváncsai vagyonváltságos földbirtokosok kérik Pusztaszabolcs község területéből részükre megítélt 77 hold földnek Iváncsa községhez leendő átcsatolását, melyet úgy a képviselő-testület, mint a törvényhatóság elutasított/'

1 1930. augusztus 26-i községi közgyűlésen bejelentették, hogy Pusztaszabolcs községtől Alsócikolapusztát Adonyhoz átcsatolták. Az átcsatolás! határozatot a vármegyei törvényhatósági bizottság hozta. A pusztaszabolcsi községi képviselő-testület a vármegyei határozatot a belügyminiszternél megfellebbezte, de eredményt nem ért el. Alsócikola az adonyi nagybirtokosok, — Zichy Aladár és Zichy Lívia — tulajdonában volt. Az uradalom területe 2671 kat. hold. A Zichy család már 1925-ben is kérte az elcsatolást, de akkor azt a pusztaszabolcsi képviselő-testület meg tudta akadályozni. Zichy Aladár és Zichy Lívia az elcsatolás egyik fő érvének azt hozták fel, hogy az alsócikolai uradalom után aránytalanul nagy kegyúri terhet viselnek. Az egyházközség fizeti a helyi lelkészt, a kántort, a harangozót és tartja fenn a kápolnát. A Zichy testvéreknek ezek az érvei azonban csak részben fedték a valóságot, mert például a lelkésznek 27 holdas földbirtoka volt, így annak jövedelméhez a nagybirtokosok nem járultak hozzá. Egyébként a Zichy birtoknak kisebb része, — 1886 kat. hold — Adony határában volt, de ezt is Alsócikoláról kormányozták. Alsócikolán lakott ugyanis az uradalom jószágkormányzója és az intéző. Tehát a 4557 holdas uradalom központja Alsócikolán működött/

3 Az is tény, hogy a cikolai cselédség nagyobb részének Pusztaszabolcson földjük vagy vagyonváltságos házhelyük volt. A cselédeket ezek a földek Pusztaszabolcshoz kötötték. Ugyancsak érvül szolgált az átcsatolás ellen az is, hogy az alsócikolai uradalomból 128 kat. holdat a pusztaszabolcsiaknak osztották ki az 1920-as évek első felében. 1930-ban ezt a földterületet, melyet egyébként „Sánci földeknek" neveztek, még nem csatolták el Pusztaszabolcstól. Erre 1932 elején került sor. A Sánci földek elcsatolása miatt a község a belügyminiszterhez fordult. A beadványból megtudhatjuk, hogy Alsócikola és Sáncpuszta átcsatolásának ügyét nem tekintették befejezettnek, mert a község újrafelvételi kérelmére válasz nem érkezett. Az is a tárgykörhöz tartozik, hogy a pusztaszabolcsi római katolikus egyházközség a Belügyminisztérium döntése ellen eredménytelenül a Közigazgatási Bírósághoz fellebbezett.

43 1935-ben országos vásártartási jog elnyerésére tettek lépéseket. A községi közgyűlésen olyan javaslat hangzott el, hogy évi négy országos vásárt tartsanak Pusztaszabolcson. A községnek ezen irányú kérelmét azonban a felettes szervek nem támogatták. így a vármegye az 1935. évi kérelemre 1939-ig nem is válaszolt. 1938-ban 30 kilométeres körzetben kikérték a községek véleményét a vásártartásról, azonban Adony, Dunapentele, Székesfehérvár, Vál ehhez nem járult hozzá. Ezek a községek saját vásáraik eljelentéktelenedését látták egy új országos vásárt tartó településben. A négy település ellenszegülése elegendőnek mutatkozott arra, hogy a vármegyei törvényhatósági bizottság a pusztaszabolcsiak kérelmét elutasítsa. A község azonban az elutasításba nem nyugodott bele, és a kereskedelmi miniszterhez fellebbezte meg a kérelmet. A mi-