Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pusztaszabolcs

Ügy tűnik, hogy a 18. század közepén az adonyi uradalmat már két Zichy birtokolta, mégpedig Zichy István és Zichy János. 1774-ben mindössze két zsellér élt Szabolcsban, akik nem uradalmi alkalmazottak voltak.

10 Ebben az időben már a Zichyek gazdálkodtak Szabolcson és Cikolán. A birtokok tulajdonosa ugyan Zichy Zsigmond, de a gazdálkodó, Zichy János volt, aki 30 esztendőre 1776-ban 450 ezer rajnai forintért bérelte a nagykiterjedésű adonyi uradalmat. Szabolcsról 1776 tavaszáról rendelkezésünkre áll egy leírás. Eszerint a pusztán, a fehérvári út mellett van a birkás-major, amely birkaistállókból, kamrákból állott. Egy másik birkaistálló az úttól keletre esett. Ez égetett téglából készült épület volt, és 59 öl hosszúságot tett ki. Az adonyi út mellett volt a csapszék: ez két szobából, konyhából, kamrából állt. Területe 41 négyszögöl volt. Található még Szabolcson több kisebb birkásól és putri. A pusztán két birtokos is bérelt birtokrészeket. Tóth István birtoka közepére kétszobás házat emelt, és hozzáépített egy istállót, fészert, borospincét és gémeskutat. Hasonlóan kiépítette majorját itt Mészöly István is. Szabolcspusztán a birkatenyésztés virágzott. 1776-ban a birkák száma 2100 volt. A becsüsök a szabolcsi uradalmi birkaállomány értékét majdnem 3 ezer forintban adták meg." Zichy Zsigmond osztályos egyezség kapcsán 1769-ben jutott az uradalom birtokába.

12 Zichy Zsigmond azonban a felgyülemlett adósságait nem tudta kifizetni, így kénytelen volt bérbe adni uradalmát. A II. József-kori népszámlálás alkalmával Cikolán 23 házban 21 család, Szabolcspusztán 11 házban 23 család élt. Ekkor a cikolai lakosság 102, a szabolcsi 133 fő volt.

1

'' A lakosság a hűbéri társadalmi rendszer idején nem gyarapodott. 1836-ban a szabolcsi pusztákon 173 fő lakott, de a Szabolcs körüli pusztákkal együtt 538 lélek volt itt." A lakosság zöme római katolikus (440 fő), jóval kevesebb a református (88 fő) és az evangélikusok száma mindössze 10 fő. A római katolikus lakosság pasztorációját Adonyból látták el, a reformátusokét Iváncsáról. Iskola Szabolcson az 1840-es évek elején már működött. Az iskoláskorú gyermekek száma 46 fő, akik közül 28 járt iskolába. Az iskolaépületről azt jegyezték fel, hogy állaga jó állapotban volt, felszerelést, fűtőanyagot a nagybirtokos ad az iskolának, a könyveket, az írószereket a szülők vásárolják a gyermekek számára. A tanító neve ismert: Blockberger József. Jövedelmének nagyobb része származik a földesúrtól: így az évi 50 forint, a 8 pozsonyi mérő búza, a 12 mérő rozs, az 1 hold kukoricaföld, a 30 font só, és az 50 font hús. írást, olvasást tanít és „törtszámig a betűvetést."

15 Pusztaszabolcs a szabadságharc leverése után, az 1854. évet követő években községi szervezetben élt. A községi szervezetet azonban csak az adózás megkönnyítése érdekében alakította ki a hatóság. A kisközségi státus 1889-ig volt érvényben. Ebben az évben Szabolcs nagyközségi státust kapott. A településnek azonban nincs belterülete, hiányzik a központi település.