Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pusztaszabolcs

Szabolcs ekkoriban olyan eszmei község, amely Magyarországon az uradalmakban alakult ki. Eszmei vagy uradalmi község egész területe a nagybirtokos tulajdonában volt. A lakosság tehát az uradalomtól függött. A lakosságnak nem volt ház- és földtulajdona. Az eszmei község önkormányzatát, a képviselő-testületet, továbbá az elöljáróságot az uradalom érdekei szerint alakították ki. Az eszmei község nem volt más, mint egy községi hatóságot gyakorló magánuradalom. Az önkormányzat működése így teljesen formális. A községháza Felsőcikolán, az egyik uradalmi központban volt, és a községi ügyeket intéző irodai részlegek, személyek teljesen egybeolvadtak az uradalmat irányító szervezettel. Pusztaszabolcson az „eszmei községi" szervezetet csak 1924-ben szüntették meg. Ekkor alakult ki a „valóságos politikai község". Az uradalmak azonban a politikai község létrejötte után is megtartották befolyásukat az Önkormányzatban. Adony község területéből az 1800-as évek elején kivált puszták — Szabolcs, Csongrád, Cikola, — az uradalom alközpontjai voltak. A vasútállomás kiépítésével keletkezett a negyedik gazdasági bázis. 1923-ig a község erre a három uradalmi pusztára és a vasúti telepre tagozódott."' A múlt század utolsó évtizedében a pusztaszabolcsi uradalmak kicsúsztak a Zichy család kezéből. A család eladósodott, és megvált a szabolcspusztai és a felsőcikolai uradalomtól. Szabolcs- és Csongrád-puszták a Fould-Springer család birtokába kerültek. (Fould Springer Maxira bécsi bankár volt.) Felsőcikola pedig Hirsch Alfrédé lett. (Halászra magyarosították nevüket.) Az 5044 kat. hold kiterjedésű szabolcsi uradalom 1898. június 24-én örökösödés révén Springer Mária kiskorúra szállt.

1

' Springer Mária lakóhelye Bécs, majd Párizs volt. Az uradalmat a család házi kezelés útján hasznosította, ahol jó természeti adottságok voltak. Ennek ellenére az uradalmi termésátlag nem kiemelkedő: 1901-ben kat. holdanként a búza 7, a rozs 10, az árpa 5, a zab 9 mázsát termett. Igaz, hogy ebben az esztendőben a terméseredményt a rozsda, a cecidónia, de az aszály is károsította. 1901-ben viszont a kapásnövények jól fejlődtek, és augusztus elején igen szép terméseredmény mutatkozott burgonyából, kukoricából és répából.

18 1920 után a község határában levő puszták, majorok a következők: Fould-Springer Mária birtokán volt: Szabolcspuszta, amely a községtől 1 km-re fekszik: Csongrádpuszta 6 km; Nándormajor 2,5 km; Györgymajor 2,5 km; Gyulaakol 3 km; Téglaház 4 km; Tivadarmajor pedig 7 km távolságra esett. Hirsch Alfrédné birtokán volt: Felsőcikola 3 km; Ludovikamajor 5 km; Halászház 7 km és Székespart, amely 4 km távolságra esett a község központjától. Budapesti Ref. Egyház birtoka, Szelestanya 2 km-nyire volt Pusztaszabolcstól.

19 1910-ben a község 10 730 kat. hold területen feküdt. Ebből 10 350 kat. hold a termőterület. A művelési ágak között a szántóföld 8937, a legelő 940, a rét 278, az erdő 107, a nádas 63, a kert 25 kat. holdat foglalt el. A művelési ágak között a szántóföld aránya kiugróan magas, s ez is jelzi a gabona- és a szántóföldi növények kiemelt szerepét a mezőgazdasági termelésben. A szántóföldek minősége is kiváló volt. Az első osztályú föl-