Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Perkáta (Kisperkáta)

részét szántófölddé változtatták, az uradalom pedig szántóföldből növelte a legelők területét. Kisperkátán bőséges szénát termő rétek voltak. (1290 kat. hold területen), míg a gazdák réti területe 390 kat. hold volt. A polgári közigazgatás kialakítása Perkáta községben azt a változást eredményezte, hogy Kisperkáta, — amely eddig puszta volt és igazgatását Nagyperkátáról látták el, — 1364 után községi státust kapott. Már 1850 után is önálló pusztaként szerepelt. Igazában véve most uradalmi község lett. 1868. január 9-én a perkátai elöljáróság kérte a vármegyét, hogy állapítsa meg Győry László nagybirtokos községi terheit. Ez év áprilisában pedig már panasszal is élt az elöljáróság, mert a nagybirtokos a községi terhekhez nem járult hozzá. A megyei közgyűlés most állást foglalt és kimondotta, hogy a birtoknagyság arányában szükséges a terhekhez hozzájárulni, melyet pótadó formájában vetnek ki. Kisperkáta — mint elkülönített határú puszta — pótadóját éves átalányban megválthatta. Mivel a perkátai elöljáróság a katonai elszállásolás terhét is ki akarta vetni a nagybirtokosra, ezzel kapcsolatban is állást kellett foglalnia a megyei bizottmánynak. Határozatban mondta ki, hogy a katonai teher házakhoz kötött és így -a birtokarány nem jöhet számításba a katonatartásnál. Mindenesetre Győry László nem kívánt a nagyperkátai parasztsággal közös ügyekben résztvenni, inkább saját pusztáját fejlesztette ki községi szervezetté. Ezután Kis- ás Nagyperkáta gazdasági és politikai ügyei elkülönülnek." * Még 1867 nyarán kérte Perkáta község elöljárósága, hogy jegyzőjét, Patatics Pált helyezzék el tőlük. Ez hamarosan, még július folyamán meg is történt. Kiderült, hogy a jegyzőt egyáltalán nem támogatta a község elöljárósága könnyelmű magatartása, s a községi ügyek elhanyagolása miatt. A megyei bizottmányban 1860—1861-ben a falu módosabb emberei vettek részt; így Gerő József, Rácz Ferenc, Király István, Galgóczy Ferenc katolikus plébános, Balázs József és Győry László gróf. Az 1360. évi bizottmány nagyobb része ott található a megyei közgyűléseken 1867 után is. A községi elöljáróságban nincs meg a lojalitás a felsőbb hatóságokkal szemben. A néppel együtt érző községi bíró és az esküdtek több ízben kinyilvánították ellenzékiségüket a hivatalos politikai irányban. 1876. február 10-én például az elöljáróság nem jelent meg Deák Ferenc emlékére rendezett gyászistentiszteleten a templomban, és erre a népet sem mozgósították. Gyakori volt az elöljárók cseréje is, mert a választók több ízben kifejezték velük szembeni elégedetlenségüket. A kormányzat igyekezett a község ellenzékiséget mérsékelni, a meglévő intézmények mellett új egyesületeket alapított, a nagybirtokos pedig 1878-ban a Paulai Szent Vince női szerzetesrendet telepítette a községbe. 1870. január 1-től községi segélyegylet működött, melynek 260 tagja volt. 1872. október 16-án olvasóegyletet szerveztek. Ez 34 taggal kezdte meg működését. 1896-ban jött létre a nagyperkátai takarékmagtár egyesület. Ezt a hatóság fakulásakor felülvizsgálta, nehogy a