Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Perkáta (Kisperkáta)

kilenced leszállítása a földesúri majorba ugyancsak a robotkötelezettsé­gen kívül történik. Hosszú fuvart írt elő a szerződés a fenti roboton túl a telkesekre: az egésztelkes évente 4, a féltelkes 2, a negyedtelkes 1, két kisházas pedig együtt évente 1 hosszú fuvart teljesítsen legalább 12 mérföld távolságra. Továbbá a faluközösség egészét érintő szolgáltatá­sokat sorolták fel, melyek között szerepelt a falu határában lévő utak, hidak és gátak javítása. A telkesek ezen túl még csirkéket, ludakat, to­jást és minden tehén után 1 pozsonyi meszely vajat adtak le. Földesúri jog volt a falu bírájának, az esküdteknek a kijelölése, választása, a jegyző megbízása. A földesúr fenntartotta magának a jogot, hogy a falu tisztségviselőit beszámoltassa, a közpénzeket pedig ellenőrizze. Az uraság tudta nélkül a lakosok, — legyenek akármilyen státus­beliek — más helységbe el nem költözhetnek, idegen embert nem fo­gadhatnak házunkba, a telekből neki nem engedhet át. Ha földesúri en­gedély nélkül távozik valaki a faluból, annak háza, az épületei ellen­szolgáltatás nélkül földesúri tulajdonba kerülnek. Ugyancsak tilos földes­úri hozzájárulás nélkül ingatlant vásárolni, tilos kölcsönt felvenni, tehát az ingatlant adóssággal megterhelni nem volt szabad. Érvénytelennek nyilvánítanak minden olyan jobbágyi szerződést, végrendeletet, melyet előzőleg a földesúri jegyzőkönyvbe nem vezettek be. Köteles a jobbágy felesége évente kendert és lent fonni az urasági majorba. Ha a jobbágy­nak örökösei nem volnának, úgy a földesúr a kauditás jogát fenntartja, de a szökött jobbágy vagyona is reá száll. Ha a jobbágy nem művelné meg telkét, ill. annak egy részét, a kilenced abban az esetben is jár a földesúrnak. Ez volt a szárazdézsma. Az uraság él minden tekintetben az elővételi jogával. Ha ezt a jobbágy nem venné tekintetbe, az uraság közbeléphet, és megveheti a másnak szánt terméket. Az urasági tisztviselő után, a perkátai elöljárók adták elő írásbeli válaszukat. Ezután Dobos fiskális válaszolt nekik, mely során áttekin­tette az 1726-tól végbement szerződéseket, a jobbágyok ellenszegüléseit és természetesen a győri jezsuita kollégium rektorának ..kegyes jóindu­latait". Elmondta, hogy a jelenleg érvényben lévő szerződés 1733-ban keletkezett, de az azóta bevezetett szokások és egyéb rendelkezések nagyon megváltoztatták a regulációt, és ezért van szükség a most elő­terjesztettre. A sok változás között — amint említette a fiskális — egy azonban megmaradt, s ez a perkátaiak örök izgágasága, amely most is megjelent. A faluközösség földesúri regáléjogokat követel magának, melybe ők nem egyezhetnek bele. (kocsmáitatás, mészárszéktartás) mert az ország törvényhozói előtt a földesúr válna törvénysértővé. Egyéb­ként a fiskális azt a következtetést vonta le, hogy a perkátaiak bead­ványa bebizonyította, hogy az úriszéknek a megye közbejöttével ren­det kell teremteni a falu úrbéri viszonyaiban. A perkátaiak ugyanis a régi úrbéri szerződésre hivatkoztak, de ezek a telki állományáról, a jobbágyi haszonvételekről nem beszéltek. A fiskális replikája után az úriszék tanácskozott, majd elhatározták, hogy az új szerződést magyar nyelven adják ki, hogy a jobbágyság értse meg. Az úrszéki ítéletet az uraság, de a perkátai jobbágyság sem fogad­ta el. Ugyanis az előterjesztésben több változtatást vittek végbe. A vál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom