Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Farkas Gábor: Perkáta (Kisperkáta)
Farkas Gábor PERKÁTA Többutcás, szalagtelkes település a Mezőföld Duna—Sárvíz közti területén, a Dunaújvárosi löszhát DNy-i peremén. A község központi belterülete (436 ha) a löszös halomvidék és a síkság határát követő Hosszúvölgy bal partján fekszik 140 m tszf-i magasságban. Központi belterületén kívül még számos külterületi lakotthelye is van. Területe (7452 ha) lapos hordalékkúp-síkságból és ellöszösödött eróziós-deráziós halomvidékből áll. A község Ny-i része feltöltéssel elegyengetett síkság. Kialakulása szorosan összefügg a Pusztaszabolcs, Szabadegyháza, Mezőfalva és Nagyvenyim térségében épült lapos hordalékkúp-síksággal; tulajdonképpen annak ÉK-i szárnya. A közép- és új pleisztocén folyamán a jelzett területen ÉNY—DK-i irányú süllyedékterület alakult ki, amely vastag (30—40 m) folyóvízi és eolikus üledékkel (folyóvízi homok, kavicsos homok, iszap, agyagos homok, löszös homok, homokos lösz, átmosott löszös üledék, lösz) töltődött fel. A feltöltést azok az állandó vizű patakok és időszakos vízfolyások végezték, amelyek a Vértes és a Velencei-hegység felől leszaladva a Mezőföld Duna—Sárvíz közti területét ÉNy—DK-i irányban átszelték és Dunaföldvár térségében léptek ki az Alföldre. A vastag folyóvízi, deluviális és eolikus üledéksor horizontálisan és vertikálisan váltakozó települése a süllyedés térbeli egyenetlenségéről, valamint a süllyedés és feltöltődés egyidejűségéről tanúskodik. A folyóvízi akkumuláció a jégkorszak végére befejeződött, s az utolsó glaciálisban az időszakosan árvízmentes térszíneken már túlnyomóan hullóporos képződmények keletkeztek. A síkság felszínének jelentős részét lösz, homokos lösz és az átmosott löszös üledékek különböző változatai borítják. A gyenge relief energiájú (1—5 m/km 2 ) feltöltéssel elegyengetett tökéletes síkság (hordalékkúp-síkság) átlagos tszf-i magassága 123 m. Tagolatlan alacsony, asztalsima felszínét elsorvadt holt-medermaradványok, lefolyástalan és rossz lefolyású lapos mélyedések, időszakos tavak (Nádas-tó, Szabadvölgyi-tó) és szivárgó vízfolyások hálózzák be. Az alacsony fekvésű hordalékkúp-síkság a Hosszú-völgytől K—ÉK felé fokozatosan magasodó, enyhe szelíd lejtőkkel kiemelkedő löszborította eróziós-deráziós halomvidókbe megy át. A löszös halomvidék kialakításában a löszképződés mellett a szerkezeti mozgásoknak és a jekkori alternatív lepusztulásnak (eróziós, eróziós-deráziós, csúszamlásos es 15 FMTÉ 22. 225
