Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Perkáta (Kisperkáta)

Farkas Gábor PERKÁTA Többutcás, szalagtelkes település a Mezőföld Duna—Sárvíz közti te­rületén, a Dunaújvárosi löszhát DNy-i peremén. A község központi bel­területe (436 ha) a löszös halomvidék és a síkság határát követő Hosszú­völgy bal partján fekszik 140 m tszf-i magasságban. Központi belterü­letén kívül még számos külterületi lakotthelye is van. Területe (7452 ha) lapos hordalékkúp-síkságból és ellöszösödött eróziós-deráziós halom­vidékből áll. A község Ny-i része feltöltéssel elegyengetett síkság. Kialakulása szorosan összefügg a Pusztaszabolcs, Szabadegyháza, Mezőfalva és Nagy­venyim térségében épült lapos hordalékkúp-síksággal; tulajdonképpen annak ÉK-i szárnya. A közép- és új pleisztocén folyamán a jelzett terü­leten ÉNY—DK-i irányú süllyedékterület alakult ki, amely vastag (30—40 m) folyóvízi és eolikus üledékkel (folyóvízi homok, kavicsos ho­mok, iszap, agyagos homok, löszös homok, homokos lösz, átmosott lö­szös üledék, lösz) töltődött fel. A feltöltést azok az állandó vizű patakok és időszakos vízfolyások végezték, amelyek a Vértes és a Velencei-hegy­ség felől leszaladva a Mezőföld Duna—Sárvíz közti területét ÉNy—DK-i irányban átszelték és Dunaföldvár térségében léptek ki az Alföldre. A vastag folyóvízi, deluviális és eolikus üledéksor horizontálisan és verti­kálisan váltakozó települése a süllyedés térbeli egyenetlenségéről, vala­mint a süllyedés és feltöltődés egyidejűségéről tanúskodik. A folyóvízi akkumuláció a jégkorszak végére befejeződött, s az utolsó glaciálisban az időszakosan árvízmentes térszíneken már túlnyomóan hullóporos kép­ződmények keletkeztek. A síkság felszínének jelentős részét lösz, homo­kos lösz és az átmosott löszös üledékek különböző változatai borítják. A gyenge relief energiájú (1—5 m/km 2 ) feltöltéssel elegyengetett tökéletes síkság (hordalékkúp-síkság) átlagos tszf-i magassága 123 m. Tagolatlan alacsony, asztalsima felszínét elsorvadt holt-medermarad­ványok, lefolyástalan és rossz lefolyású lapos mélyedések, időszakos ta­vak (Nádas-tó, Szabadvölgyi-tó) és szivárgó vízfolyások hálózzák be. Az alacsony fekvésű hordalékkúp-síkság a Hosszú-völgytől K—ÉK felé fokozatosan magasodó, enyhe szelíd lejtőkkel kiemelkedő löszborí­totta eróziós-deráziós halomvidókbe megy át. A löszös halomvidék ki­alakításában a löszképződés mellett a szerkezeti mozgásoknak és a jek­kori alternatív lepusztulásnak (eróziós, eróziós-deráziós, csúszamlásos es 15 FMTÉ 22. 225

Next

/
Oldalképek
Tartalom