Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Perkáta (Kisperkáta)

szoliflukciós folyamatok) volt tevékeny szerepe. Az átlagosan 160 m tszf-i magasságba kiemelt (legnagyobb magassága 183 m a tszf), kicsiny reliefenergiájú (30—40 m/krrrf) gyengén tagolt löszös halomvidék felszíni arculatát keskeny eróziós-deráziós löszhátak, vízválasztó gerincek, deráziós tanúhegyek, löszhalmok, deráziós szárazvölgyek, löszformák és pusztuló domború lejtők jellemzik. Vastag (8—15 m) lösztakaróval borított felszínét napjainkban az antropogén hatásra felgyorsult talajeróziós folyamatok formálják. A község területe a Mezőföld meleg, száraz, mérsékelten forró nyarú éghajlati körzetéhez tartozik. A száraz, mérsékelten kontinentális jelleg főleg a szűkös csapadékban és a negatív vízháztartásban jut kifejezésre. Felhőzetének évi átlaga 50—55% között változik, a borult napok átlagos száma 80—100, a derült napoké 70—90. A csekély borultsággal összefüggésben napsütése bőséges, évi összege 2050—2100 óra között alakul. Tele mérsékelten hideg, január középhőmérséklete, —1,7 °C körül van. Nyara meleg, száraz, mérsékelten forró. Július középhőmérséklete 21,3 °C körüli, a nyári napok száma átlagosan 75—80, a hőségnapoké pedig 20—25. Évi középhőmérsóklete 10,5 °C. A Mezőföld legcsapadékszegényebb területei közé tartozik. A csapadék évi összegének területi átlaga 548 mm. A szűkös és bizonytalan csapadék, valamint a nyári meleggel járó fokozott párolgás következtében vízháztartása erősen veszteséges. Az átlagos évi vízhiány meghaladja a 125 mm-t. A vízháztartás jellege a terület vízföldrajzi képében is élesen tükröződik. Felszíni vízfolyásai mind időszakosak. Területének mintegy kétharmad része a Cikolai vízrendszeren keresztül a Duna felé csapolódik le. Síksági területének nagyobb részét bizonytalan, gyenge lefolyás jellemzi. A csapadék túlnyomó része (30—90%) itt beszivárgásra kerül, ezért talajvízben viszonylag gazdag. Általában sekély mélységű (2—4 m), egységes talajvízszint jellemzi a feltöltött síkságot. A dombsági felszíneken a talaj víztükör átlagos mélysége már meghaladja a 10 m-t. Állóvizeit csak időszakos vízborítású természetes tavak {Nádas-tó, Büdös-tó, Szabadvölgyi-tó) képviselik. A löszön és a löszös talaj képző kőzeten többnyire jó termékenységű talajok képződtek. Az eróziós halomvidéken a típusos kemény mészlepedékes csernozjom, a feltöltött síkságon pedig alföldi mészlepedékes csernozjom és réti csernozjom az elterjedt talajtípus. A halomvidék lejtős felszínei erodáltak, szervezett talajvédelmet igényelnek.

1 * Perkáta a középkor századaiban kun szállásterület volt. Neve Ketpolkárt. A név szófejtése megnyugtatóan nincs tisztázva. Van olyan vélemény, amely szerint Ketpolkárt két helységet jelent, mint ahogy a valóságban is két Perkáta létezett a történelem folyamán. 1417-ben, a kun pásztortársadalom felbomlása idején szerepel elsőízben írott forrásban a Ketpolkárt név, a mai Perkáta név csak később, 1527-ben bukkan fel. Egy 1559. évi török adóösszeírás Perkát néven említi. 1417-ben a hantosszéki kun kapitányságot a Thoban család férfi tagjai kapták meg