Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Buzási János-Dani Lukács: Kápolnásnyék
vesszük (lokomobil, járgány, cséplőszekrény, vetőgép birtoklása szempontjából), akkor a mérleg Halász Gedeon javára billen. Övé volt a legjobban gépesített gazdaság. Az állatállományában pedig azt kell elkönyvelnünk, hogy az előbbi nagy arány mögött a juhok nagy tömege (állatainak 80%-a) húzódott meg. Az extenzív gazdálkodásról az intenzív felé történő elmozdulást a középbirtokosok jelentős része nem tudta megvalósítani. Erre, a már említett birtokosok mellett. — több-kevesebb sikerrel — csak Dániel Lászlóné (180 kat. hold), Kakcskovics Sándor örököse (75 kat. hold), Kenessey Lajosné (412 kat. hold), Kiss Karolin (248 kat. hold), Mérei Miklósné (223 kat. hold), Sárközy Kázmér (167 kat. hold), Szigesheimi Siegl Szerafin (236 kat. hold), Tóth Péter (198 kat. hold), Vörösmarty Bertalan (143 kat, hold), Singer Albert (129 kat. hold) saját kezelésben tartott tulajdonukkal mertek vállalkozni. Az 1893-as adatok szerint 4126 kat. hold kiterjedésű középbirtoknak 38%-a bérletben hasznosult. 1 ^ Huszár Ágostonné, Kenessey Kálmán, Sárközy Aurél, Véghelyi Zsigmond, a budapesti Református Gimnázium és a Balassa Lajos alapítvány, továbbá Halász Gedeon jól felszerelt gazdasága is bérlők kezén volt. Az egyetlen helyi arisztokrata, gróf Nádasdy Ferenc 1614 kat. holdjával (a helység legnagyobb birtokosaként) gazdaságát saját kezében tartotta. A század legvégén (1895) Kápolnásnyék-Pettenden 12 nagybirtokost tartottak nyilván. 1,0 A legszembetűnőbb az ezer holdon felüli birtokok számának megháromszorozódása. Nádasdy Ferenc gróf megőrizte birtokállományát. Fölzárkózott nyomába Halász Gedeon, aki birtokát több mint kétszeresre, 1235 kat. holdra, növelte. Kenessey Lajos pedig ezer hold fölé Dániel Lászlóné földjének bérlése által jutott. (1092 kat. holdon gazdálkodott.) A korábbiak közül megőrizte birtokát Kenessey Lajos (változatlan terjedelemben); a megözvegyült Mérey Miklósné (Kiss Karolinnal közösen, eredeti nagyságban); Sárközy Aurél (birtokát kétszeresre növelve), főispánként; a Vörösmarty Bertalan örökébe lépő Vértessy örökösök (a korábbinál négyszerte nagyobb birtokkal), a Református Gimnázium és a Balassa alapítvány. Űj tulajdonosként tűnt föl Hubay György (Kakcskovics Sándor örököseiként); Luczhenbacher Miklós, mint Sárközy Kázmér és Huszár Ágostonné birtokának bérlője; Ott Károly, mint tulajdonos és mint a Véghely örökösök, Balassa Zsófia és Jolán tulajdonának bérlője; Spitzer Simon, aki a Véghely örökösök földje egy részének és a budapesti Református Gimnáziuménak haszonbérlője; Szénássy Mihály tulajdonosként és a Szűcs örkösök tulajdonának bérlőjeként. A század utolsó évtizedének jellegzetessége a bérleti rendszer további kiszélesedése. A 3171 kat. hold kiterjedésű középbirtok állománynak ekkor már több mint a fele bérletbe volt adva. Ugyanekkor 3940 kat. hold három, ezer hold fölötti, birtokos kezében összpontosult. A község földjeinek több mint a fele. A nagybirtokokon 1900-ban 6 mezőgazdasági tisztviselőt foglalkoztattak. Irányításuk alatt 308 mezőgazdasági cseléd dolgozott, öt évvel korábban valamivel kevesebb a cselédek száma: 266 főnyi. 1 ' 7 Az akkori megoszlás szerint a három 1000 hold fölötti birtok 121 cselédet foglalkoztatott. 118 A cselédek 45%-át. A gépekkel kevésbé felszerelt közép-
