Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pákozd (Börgönd)

adománylevél Bergen adata is Börgönd-re vonatkozik. Az elsődleges Bergen névváltozat bizonyára ótörök eredetű személynévből keletkezett magyar névadással. Vö. kirgiz Kudai Bergen személynév, az Bergen helynév. Tövéhez lásd ótörök ber-' ad, ajándékoz, férjhez ad, fizet'.

2 Pákozd a középkor századaiban, mint birtok szerepelt. A 13. század végén a település falu jellege már vitathatatlan. 1279-ben Péter veszprémi püspök, mivel fehérvári palotáját a polgárok elfoglalták, azt Kolin főesperesnek átadta, mivel ő vette vissza a várostól. A püspök Kolinnak adta a palota fenntartásához többek között Pákozd jövedelmét is. 1348-ban plébániája, temploma van és a székesfehérvári kiváltságos káptalan birtoka évszázadokon át. A 15. században 1462-ben és 1498-ban fordul elő az okleveles anyagban." 1579. május 27-én a falut Ernő főherceg a győri vár alkapitányának, Orbowai Jakusith Ferencnek adományozta a király nevében. Az adománylevélből megtudjuk, hogy a győri alkapitány 1559-től szolgálta a királyt: hűségéért élete végéig tartó haszonélvezetet kapott az egész Pákozdi birtokra. Egy év múlva Pozsonyban kelt oklevélben olvasható, hogy a Jakusith gyermekek gyámja, egy győri lovaskapitány a káptalannál járt. Előadta, hogy a Jakusith család a király helyett 2000 rajnai forintot kifizetett, amely pedig a királyt terhelte. A kölcsönadott összegből 1000 forintot a kincstár kifizetett a Jakusith családnak, de a másik 1000 forint helyett Pákozdot, a székesfehérvári kiváltságos káptalan birtokát, továbbá Sukoró, Gyúró, Etyek, Sóskút falvakat adta át. 1587-ben Jakusith Ferenc fiai, András és Imre 2000 forint ellenében kapták meg a korábban már náluk lévő birtokot. A birtoklás az oklevél szerint addig tartott, amíg a kincstár a Jakusith családnak az összeget kifizeti/' 1588-ban Pákozd falu Palotához tartozott és 6 porta volt benne. 1626ban a jobbágyok nem adóztak, mert a földesurak által adott szabad évek még nem teltek le. Ügy tűnik az adatból, hogy Pákozd újratelepítése 1625 körül történt. 1635-ben azonban csak 3 portája volt, mert 1634-ben négy házat felégettek a faluban. 1637-ben a birtok zálogképpen, de nem tulajdonjogilag került a komáromi jezsuita rendházhoz. Láttuk, hogy a Jakusith család is haszonélvezetre, illetve zálogképpen bírta a jelölt falvakat. A birtokokat Jakusith György szerémi püspök, a pozsonyi káptalan prépostja, óbudai prépost adta át a jezsuitáknak. A nyilatkozattevő Jakusith György elmondotta, hogy a zálogügylet 1579-től érvényes, mivel a kincstár a tartozásokat a családnak nem fizette meg. A birtokok átadása óta 58 év telt el, és a zálogbirtoklást senki sem zavarta. A nagyprépost az adományozással a római katolikus vallást kívánta szolgálni, valamint a komáromi jezsuiták nélkülözésein akart segíteni. A birtokok átadásába a veszprémi püspök, Lippai György is beleegyezett, aki a felsorolt javak feletti kegyúri jogokat gyakorolta. Lippai György a jezsuiták anyagi helyzetének javítását szolgáló intézkedést örömmel vette, de beleegyezését abban az esetben adja meg, ha az átadás nem okoz kárt sem Jakusith Györgynek, sem a veszprémi püspöknek, illetve utódainak, továbbá a székesfehérvári káptalannak, a káptalani nagyprépostnak, illetve a káptalan éneklőkanonokjának. Lippai György bízott abban, hogy Székesfehérvár egyszer majd felszabadul a török megszállás alól, és akkor a fehérvári káptalan, a nagyprépost, az éneklőkanonok visszakapják birtokaikat, leteszik