Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Nagylók

holdon kölest, 8 holdon csalamádét, 325 holdon bükkönyt, 6 holdon lóherét, 25 holdon baltacímet, 371 holdon tengerit, 40 holdon burgonyát, 105 holdon cukorrépát, 2 holdon cirokot, 3 holdon babot. A gazdaságban 8 km hosszú ló vasút van, amely a sárbogárdi vasútállomásra vezet. Évente 60 pár aratót foglalkoztat, Zala vármegyei községekből hozatnak summásokat, napszámot évente 1000 napot használnak fel. Termésátlag: búza 13, rozs 12, árpa 13, zab 14, csöves tengeri 26 mázsa. A gazdaság 1927-ben 21 246 pengő adót fizetett. Gróf Sennyei Béláné nagyhantosi uradalma 1929-ben 2069 kat. hold és 424 négyszögöl. A tulajdonos, a Zemplén megyei Bélyen lakott. A birtokon házi gazdálkodás folyt, melyet a gazdatiszt, Boór Aladár irányított. A gazdasági alkalmazottak valamennyien konvenciót kaptak: 5 majorgazda, 1 magtáros, 3 kézművesiparos. Éves járandóságuk: 100 pengő készpénzben, továbbá 8 mázsa búza, 8 mázsa rozs, 5 mázsa árpa. Az uradalom földjéből 2 ezer négyszögöl szántóföld termése, azután tarthatott 2 fejőstehenet és 3 sertést. A gazdasági cselédek (azaz: csirások, szekeresek, szilajosok, bivalyosok, takarmányosok, csősz, gulyás, kondás) száma 79 volt. Ezek zöme, 76 cseléd, a pásztorok száma 2, és volt még 1 csősz. A cselédek éves konvenciója: 40 pengő készpénz, 5 mázsa búza, 8 mázsa rozs, 4 mázsa árpa. 1 fejőstehéntartás, 2 sertéstartás, 1 ezer négyszögöl föld termése. Az alkalmazottaknak ingyenes orvosi és gyógyszerellátását biztosított az uradalom. A birtok állatállománya 1442 db volt, melyből szarvasmarha 223 db (fejőstehén 60 db), továbbá ló 54, sertés 223, juh 937, szamár 5. Épületek az uradalomban: úrilak 2, gazdatiszti lak 1, cselédlakás 13, istálló 5, egyéb gazdasági épület 2. A cselédlakásokban a közös konyhák felszámolása az 1920-as, 1930-as években ment végbe. Az uradalom gazdasági eszközei: 48 eke, 30 fogas, 30 henger, 6 vetőgép, 4 tengerimorzsoló, 3 szecskavágó, 3 répavágó, 2 cséplőgép, 1 traktor, 3 triőr (gabonatisztító és osztályozó), 3 rosta. A gazdaságban vízvezeték nem volt, villanyáram szolgáltatásra akkumulátoros telepe van, de villany csak az úrilakba és a gazdatiszti házba van bevezetve. Az állatenyésztés terén göbölyhizlalással foglalkoznak. Átlag (évente) 50 db ökör hizlalása történik. Tejgazdasága van, de nem kiemelkedően eredményes. A tejet a fővárosba szállítják, ahol literenként 24 fillérért adják át a kereskedőnek. 1928-ban terményei a következők voltak: búzát termeltek 318 kat. holdon; rozsot 114, árpát 110, zabot 112, csalamádét (kukoricát) 35, zabosbükkönyt 190, bíbor herét 24, lucernát 76, baltacímet 15, kukoricát 267, burgonyát 35, cukorrépát 30, takarmányrépát 27.kat. holdon. A nagyhantosi uradalom gazdálkodása a kedvező természeti viszonyok ellenére sem volt kiemelkedő, a közepesnél is alacsonyabb termésátlagai a gazdaságszervezet avult jellegére utalnak. A birtokos sem invesztált tőkét a gazdaság fejlesztésére. Ezért a nagyhantosi uradalmi gazdálkodásból eredő jövedelem nem adott lehetőséget az alkalmazottak konvenciójának emelésére, az ottani életkörülmények javítására. Az uradalom napszámosokat nem alkalmazott, helyette summások dolgoztak, főleg mezőkövesdiek. 1928-ban 74 summás dolgozott Nagyhantoson, az aratók száma pedig 56 pár volt. Az aratók páronként (kaszás és a