Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Nagylók

marokszedő) 19 mázsa szemes terményt kerestek, míg a summások járandósága május 1-től — november 1-jéig fejenként 14 mázsa termény és teljes ellátás volt. Az uradalom 1930-tól 13 km hosszú gazdasági lóerőre berendezett kisvasutat tartott fenn, a világosi, a kishantosi és középhantosi uradalmakkal együtt. A kisvasút a sárosdi vasútállomással kötötte össze az uradalmakat. A harmincas években a mezőgazdaság intenzív fejlesztése elkezdődött. Egy-egy gazdasági évben 600 mázsa szuperfoszfát műtrágyát, továbbá 100 mázsa csilisalétromot használt fel. A termésátlag kat. holdanként 1928-ban a következő: búza 11 mázsa, rozs 11 mázsa, árpa 12, zab 14 mázsa. 1927-ben az uradalom 16 846 pengő adót fizetett. (Földadó 8823, házadó 626, pótadók 7395 pengő.) Középhantosi gazdaság 1927-ben Fiáth István tulajdona volt, amely 650 kat. hold és 852 négyszögöl. Művelési ágak megoszlása: szántó 522, kert 11, rét 40, legelő 26, erdő 30, egyéb 21 kat. hold. A gazdaság házi kezelésben volt, gazdatisztet nem alkalmazott. Gazdaság alkalmazottai: 2 majorgazda, 2 iparos, 23 cseléd, 1 csősz, 2 pásztor. Konvenciójuk azonos a nagyhantosi cselédekével. A gazdaságban tartanak: 131 szarvasmarhát, 15 lovat, 45 sertést. Középhantoson állt 1 úrilak, 4 cselédlakás, 4 istálló, 3 gazdasági épület. A cselédlakásokban közös konyhák már nincsenek. A gazdaság felszerelése a következő: 20 eke, 10 henger, 10 fogas, 4 vetőgép, 2 tengerimorzsoló, 3 rosta, 1 cséplőgép. Állattenyésztése nem kiemelkedő, tehenészete van, a tejet a fővárosban 20 fillérért veszi át literenként a kereskedő. 1927—1923-as gazdasági évben búzát 130, rozsot 60, árpát 47, zabot 25, őszi borsót 56, lucernát 17, baltacímet 20, tengerit 80, burgonyát 5, takarmányrépát 15, babot 4 kat. holdon termeltek. Évente 10 pár aratót alkalmaztak, akik herczegfalvi földmunkások voltak. 1 pár arató évi keresete 20 mázsa szemes termény. A gazdaság summásokat és napszámosokat nem alkalmazott. Évente 150 mázsa szuperfoszfátot, műtrágyát használ fel a gazda-^ ság. Termésátlaga 1928-ban: búza 12, rozs 10 és fél, árpa 13, zab 14 mázsa. A gazdaság 1927. évi adója 5717 pengő volt. Erdőmajorban Fiáth Ádámné 621 kat. holdon gazdálkodott, Kishantos 614 holdas birtokon felsőőri Nagy Gyula, Világospusztán 1722 kat. holdon gróf Semsey Lászlóné Desseffy Rolla, aki a birtokot bérlőnek adta át. Schaáf József 1916 óta bérli Világospusztát, évi 33 ezer pengő ellenében."

8 1928-ban Nagylók község közigazgatási területén 22 puszta, major volt. Ezeken kívül számtalan tanya és szállás is létesült. Volt olyan major, (Ribic), amely a község közigazgatási központjától 14 km távolságra feküdt. 1928-ban — de az ezt követő években is — folyt a beköltözés a községbe, mert az idegen községbeliek a juttatott házhelyeken, sőt a parcellákon is építkeztek, maguknak tanyákat létesítettek.

20 Az 1926. évi országgyűlési választások során Nagylókon 420 főnek volt választói joga. A következő évben a választói joggal rendelkezők száma 66 fővel növekedett. A lakosság 23%-a rendelkezett ebben az évben választói joggal. A nagylóki lakosság száma 1927-ben 2106 fő.

30 A társadalmi rendszer igyekezett a falu népét magának megnyerni. E célból engedélyezte, hogy különböző céllal társadalmi egyesülete-