Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Nagykarácsony

volt fenntartva a többi négyet hármas fogatba osztva, mezei munkákra és egyéb úti fuvarmunkákra alkalmazták. Az igáslovakhoz 5 kocsi, az ökrökhöz pedig 22 nehéz szekér tartozott. A kerületben a fő mezőgazdasági munkákat konvenciós cselédek végezték: 20 szekeresbéres, 5 kocsis, 20 ostorosbéres, 6 gyalogbéres és 4 felügyelő cseléd volt évente a konvenciós állományban. Évbéresek, tehát konvenciósok voltak a pásztorok is: 1 juhászszámadó, 9 juhászbojtár, 1 tehenes, 2 kanász, 1 kanászbojtár, Konvenciós volt az uradalmi iparos is. (2 kovács, 2 bognár, 1 kőműves). A konvenciós cselédek munkaereje nem volt elegendő a kerület földjeinek művelésére. Különösen a munkaigényes növényápolási munkák elvégzését nem bízta rájuk az uradalom vezetősége. Ezekre a munkákra a szerződésesek, szegődményesek, szakmányosok munkaerejét fordították. Napszámmunkát alig alkalmaztak. A múlt század 70—80-as éveiben a kerületben átlagosan 150 forintot fizettek ki napszámbérként. Ez az uradalom viszonylagos tőkeszegénységét mutatja, amelybe a jobbágyfelszabadítás utáni időkben került. Ezért megmaradt az uradalom továbbra is a félfeudális jellegű ledolgozási módszer mellett, amely egyébként a munkaerőhiányai küszködő uradalomban már a 19. század elején is egyetlen megoldási mód volt. A század utolsó harmadában a nagykarácsonyszállási kerületben 60 pár aratót alkalmaztak évente. Nekik személyenként 1 kat. hold 800 n.-öl területű rétet kellett kaszálniok, vagy hasonló nagyságú takarmány takarításában résztvenni. Aratóknak még ezenkívül 2-2 nap gyalogmunkát is kellett az uradalomban szolgálni. A gőzcséplő mellett 22 ember dolgozott évente. Ezeknek négy napi gyalogmunkát kellett végezni a kerületben. Kiosztottak évente 60 hold tengerit is, amelyet 1200 n.-öles parcellákra tagoltak. Minden parcella után az uradalom évente 5 kat. hold 400 n.-öl terület lekaszálását követelte. Ugyancsak kiosztottak 60 hold feles burgonyaföldet is, hasonlóan 1200 n.-ölre parcellázva. Itt is a parcellák után négy napi gyalogmunkát követelt az uradalom. Ilyen módon az uradalom pótolta a hiányzó munkaerőt, és így a nagykarácsonyszállási kerületben biztosítva volt évente 600 kat. hold rét vagy más takarmány lekaszálása, és még 648 nap gyalogmunkára is szert tettek. A karácsonyszállási kerület gazdasági irányítása is közvetlenül a gazdatiszt feladata volt, aki a pusztán lakott. Számára külön tisztilakot építettek, amely ebben az időben nem sokban különbözött a cselédházaktól. A tisztilak ugyan téglából épült, de alacsony volt és náddal fedték be. Itt állott még egy ellenőrépület, egy laciépület, egy tanítólak, egy iskola, valamint egy cselédház, amelyben 11 család részére volt elegendő helyiség. A puszta többi épülete gazdasági jellegű volt: 2 ököristálló és magtár, 2 birkaistálló, ugyancsak a padlástérben magtárral, 3 pajta (1 falazott, 1 lábas és 1 kisebb), 1 kovácsműhely, 1 bognárműhely, valamint az uradalmi kocsma. Az iskolai oktatás nyomait a 19. század elején lehet legkorábban felfedezni. Ezekben az első évtizedekben vándortanítók járták a pusztákat, hogy ott a legszükségesebb ismeretekre a cselédek és alkalmazottak