Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Dani Lukács: Mezőkomárom
130-ról 198 kat. holdra gyarapodott. A község földje viszont 275-ről 257 kat. holdra csökkent. (Elsősorban rét- és legelőterúlettel.) A harmincas évek derekán új nagybirtokosként Tóth Ferenc és társai szerepelnek. A 223 holdnyi kiterjedésű birtokukból 213 legelőterület. Az említett évtizedre a művelési ágak arányainak módosulása jellemző. Legnagyobb mértékben a legelő gyarapodik, 325-ről 526 kat. holdra növekedett, a nagybirtokokon. Főleg a rét és a korábban művelés alá nem vont, adómentes terület rovására. A négy nagybirtok együttes kataszteri tiszta jövedelme 34 939 aranykorona volt. (Ebből a főkáptalani birtokra 23 976 jutott.) A mezőgazdaságon belül jelentkező ellentétes tendenciák (a parasztságon belüli polarizálódás problémái, valamint a nagybirtok dominanciájának térhódításával járó feszültségek) Mezőkomáromban a kisbérletek további szélesítését eredményezték, mind a főkáptalani, mind a községi birtokon. 5 '' A Főkáptalan 1970 holdnyi birtokát 40 hold szántó kivételével, a harmincas években, a Pusztaszentmihályi Bérgazdaság kisbérletben bérli. Kisbérletben művelik ugyanekkor a község valamennyi (257 kat. hold kiterjedésű, 1987 aranykoronás) földjét, miután a plébánia összes földje (223 kat. hold, 696 aranykorona értékben) már egy évtizede kishaszonbérletben állt. A 2648 kat. hold kiterjedésű községbeli nagybirtok, a Főkáptalan 40 és Tóth Ferenc és társai 223 kat. holdja kivételével, kishaszonbérletbe volt kiadva a harmincas évek közepén. Az évtized második felében a Főkáptalan 2222 kat. holdra nőtt területén a korábbi formációt Földes Bernát dr. és Halász Sándor béruradalma váltja föl.' 0 A helyi római katolikus egyház földjeinek haszonélvezője évtizedeken át Sclacker Károly plébános. A községi földek fölött a harmincas évek első felében Csóbor István községi bíró, a második felében Viga Dezső bíró diszponált. A községi mezőgazdasági bizottság elnöki tisztét a harmincas években Stein Antal vezető-, illetve főjegyző látta el. A körállatorvosi teendőket Wieber Rezső gyakorolta. 71 A két háború közötti időben Mezőkomárom területének nagysága változott. 72 Az 1920-as adat 6483, egy tíz évvel későbbi 5953 kat. holdról tud. 1932-ben Kenyérmező-pusztát Lajoskomáromhoz csatolták. Ennek következményét 1935-ben 5663 kat. holdban regisztrálták. Egy, két évvel későbbi adat 5603 kat. holdban jelölte meg a község határát. (A jelenlegi kiterjedés 29,07 km 2 ), 1920-ban Pusztaszentmihályfa, Tisztavíz-puszta és Kenyérmező-puszta tartozott a település határához. Az említettekhez 1930-ban Bagi-major kapcsolódott. 9 Lajoskomárom történetéből ismert, hogy Kenyérmező-puszta birtoklásáért már az 1920-as években megindult a küzdelem a két szomszédos község, illetve a lajoskomáromiak és a pusztát birtokló gróf Draskovich György, illetve gróf Draskovich Rezső között. 70 A lajosiak a grófokkal egyezkedve Kenyérmezőn 35 házhelynek megfelelő területet vettek birtokba, majd 1921 nyarán olyan megállapodást kötöttek, hogy az egész pusztát bérbe veszik: a 177 kat. hold legelő kivételével ott „a nincstelen lakosok számára" kishaszonbérletet létesítettek. Az 51186 négyszögölnyi szántón és 9 kat. hold réten létesített 1000 öles parcellák teljes jogú birtoklásáért 1924től 1928-ig tartó küzdelem indult meg, amely végül a lajoskomáromiak győzelmével zárult, majd az 1932. évi közigazgatási határmódosítással fejeződött be. (A 4—500-ra becsült lajoskomáromi birtokos érdekeire hivatkozva.) Még e birtokbavételi törekvést megelőzően a BM 97 925/1922. sz. rendeletével Mezőkomáromtól 1182 kat. hold, 625 négyszögöl került átcsatolásra Lajoskomáromhoz. 7 '' Az Űjhódost birtokló gróf
