Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Farkas Gábor: Mány

út melletti nagy erdőről és egy hegyecskéről is. 88 év múlva az érseki falu határát megújították, de a Mányi és a Básztély családok az érsek eljárása ellen tiltakoztak.

1 Örsről 1580-ból és 1590-ből is vannak adataink. Azt írja róla a török defter, hogy a pusztán ráják nincsenek és az innen származó jövedelem 500 akcse."

; 1662-ben Örs Lipót császár rendelkezése alapján Szeghy János komáromi alispán és Drahosóczy András kezére került. 1663. március 11-én a győri káptalan Szeghy Jánost és Drahosóczy András és azok örököseit Örs birtokába beiktatta. A beiktatás ellen Komáromban (ahol a beiktatás történt) Gorup Ferenc püspök és Csapody István tiltakoztak.

3 Később tiltakozott Batthyány Kristóf és Batthyány Pál megbízottja is a győri káptalan előtt a beiktatás ellen. A Batthyány család megbízottja Szapáry Péter volt, aki Mány, Örs, Csabdi, Éch, Bolzatelek birtokok eladományozása miatt emelte fel szavát. A tiltakozásnak nem lett eredménye, mert a komáromiak a birtokot a 17. század végéig bírták/

1 1692. július 12-én Örs birtokot Drahosóczy György és a birtokostársak (Kazi János, Veres János és Dörtyl András komáromi lakosok) 350 forintért eladták Szabó Mátyásnak. A vevő Zsámbékon lovashadnagyként szolgált. Az eladók Szabó Mátyásnak átadták a királyi adománylevél másolatát is. A szerződésből kiderül, hogy Őrsön az eladás évében szántók, rétek és erdők voltak. 1697. május 20-án Fiáth János bizonyítja, hogy Örs valójában a Batthyány család mányi—bicskei uradalmának szerves része, amelyet 1663-ban Drahosóczy András azon a címen szerzett meg, hogy a pusztának akkoriban nem volt törvényes birtokosa. Ezt a birtokot Drahosóczy András halála után fia, Drahosóczy György örökölte' Drahosóczy György és birtoktársai Őrsöt ugyan eladták, de Szabó Mátyás, a vevő ráébredt a jogtalan birtoklásra, és ezért Őrsöt Fiáth Jánosnak, Győr és Komárom vármegye alispánjának, egyben Batthyány Ádám teljhatalmú megbízottjának átadta. Mivel Szabó Mátyás engedelmességet tanúsított, így Fiáth János megengedte, hogy Szabó Mátyás mint zálogbirtokos megmaradjon Őrsön. Ez a zálogbirtoklás mindaddig fennállott, amíg Mány és Bicskei s a zálogbirtokosok kezében volt. Visszaváltáskor Szabó Mátyás a pusztabirtokért 350 forintot fizetett. A zálogbirtokos hosszú évekig Szabó Mátyás volt Őrsön, mert 1703-ban azt jegyzik fel, hogy ott Batthyány Ádám engedélyével Szabó Mátyás gazdálkodik. Visszaváltására csak a kuruc háborúk elmúltával került sor. 1714. április 6-án keletkezett egyezség értelmében Szabó Mátyásné és fia, Szabó Mózes Őrsöt átadják Batthyány Ádámné megbízottjának. Batthyány Ádámné kifizetett 350 forint zálogpénzt, továbbá 80 forint fegyverváltsági adót, továbbá 70 forintot az épületek megváltásáért a Szabó családnak. A Batthyány család megengedte, hogy Őrsön a majorsági épületben 1715 püskösd ünnepéig maradjon Szabó Mátyásné és fia/ 1720-ban a mányi parasztok 35 mérő nagyságú (21 ezer négyszögöl) szántóföldet műveltek Őrsön, de Örs határában ezentúl is voltak mányi földek. 1724-ben az Örsi földeket a szomszédos gyermelyi lakosok felszántották, erdejét vágni kezdték, s a fát elhordták. A mányiak saját