Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Farkas Gábor: Mány

földesuraikhoz, Batthyány Lajoshoz és Batthyány Károlyhoz fordultak segítségért, hogy a gyermelyiek hatalmaskodását szüntessék be. A mányiak azt is felpanaszolták, hogy a gyermelyiek még a mányi erdőben is hatalmaskodtak; a mányi kanászt megverték, a sertéseket elhajtották.

7 Egy 1730-ban keletkezett iratból kiderült, hogy a Szabó Mátyásnénak járó zálogösszeget, a fegyverváltságot, az épületek megváltásáért járó pénzt, összesen 500 forintot a mányi parasztok kölcsönözték Batthyány Ádámnénak. Ezért viszont a mányiak 1714-ben kibérelték Örs birtokot. Az 1730. november 16-án kelt határleírás szerint Örs birtok Mánnyal, Szomorral. Gyermellyel és Zsámbékkal határos. A birtok felét szántók alkotják és jó minőségű kaszálók, a másik fele viszont csalitos rész és erdőség. Egy magas, kősziklás hegy oldalában 200 kapás szőlő van, a réteken 60 szekér széna terem, a kőbányából az építkezéshez bőségesen fejtik a követ. A mányiak az Örsi bérletért évi 15 forintot fizetnek a földesúrnak, és még 15 szekér fát szállítanak a bicskei majorságba. A szőlők után tizedet adnak, a gabonadézsma pedig minden 18. kereszt gabona volt.

8 A mányiak bérlete még a 18. század közepén is fennállt Őrsön. 1758-ban név szerint felsorolják azokat a mányiakat, akik Örspusztán rétet, szőlőt művelnek. 1774—1775. évi katonai esztendőre készített összeírás szerint mindössze 1 adózó volt Őrsön, a majorsági cselédek számát pedig 2—3 főre becsüljük, akik összesen 15 fős családdal éltek itt 1 juhászházban. A József-kori összeírás szerint (1784-ben) Őrsön 3 házban 2 család élt, akiket zsellérrendűeknek írtak össze. E két család tagjai valójában uradalmi alkalmazottak, akik közül három fő konvenciós cseléd. A puszta összlakossága 18 fő. Az 1828. évi összeírás adatai szerint a szőlő 941 kapás nagyságú Őrsön, ahol a szomszéd falvak birtokosainak, jobbágyainak voltak szőlőik. Az extráneusok számát — akik mányiak, bicskeiek, zsámbékiak. szomoriak és gyermelyiek — 500-ra becsülte a hatóság 1828-ban.

ü 1850-ben 12 fő lakta, akik három házban éltek a pusztán. Fényes Elek leírása szerint Örs a bicskei uradalomhoz tartozik. A harci cselekmények alatt Felsőörs is elpusztult. 1945 tavaszán egyetlen család sem lakott a pusztán. A gazdasági felszerelés és az állatállomány is eltűnt a bizonytalan állapotok közepette. Felsőörs Ruttkai Pál birtoka volt. A földosztás során a földigénylő bizottság több ízben tárgyalt Ruttkai Pálnéval a 450 kat. hold terjedelmű gyümölcsös és szőlő sorsáról. A földosztás megtörténte után dönteni kellett ennek a nagy értékű ültetvénynek is a sorsáról, mert a fák virágoztak, a szőlőt pedig metszeni kellett volna. Helyi hatalmi szervek döntöttek az ültevény sorsáról, és azt szövetkezeti kezelésbe vették. A szövetkezet szervezése során a község lakosai közül 38 fő csatlakozott hozzájuk, és 1945. május 8-án meg is tartották az alakuló ülést. A szövetkezet neve: „Mányi (Felsőörspusztai) Gyümölcstermelő és Értékesítő Szövetkezet. Az ülésen vezetőséget, felügyelő bizottságot választottak. A szövetkezeti tagság azt jelentette, hogy a gyümölcsösből bizonyos hányad az egyén tulajdonába ment át. A volt tulajdonos, a földreformrendelet értelmében visszakapott 50 kat. hold gyümölcsöst, de szövetke-