Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Martonvásár

1897-ben a vezető jegyző Kreutziger Lőrinc, 1889 január óta; segédjegyző: Devecsery József 1838 február óta volt a község alkalmazásában. Bíró: Szuppinger József. Törvénybíró: Gresser Antal. Pénztárnok: Gaszt István. Közgyám: Müller Ferenc. Körorvos: Varga Lipót. Elöljárók: Purnhauser Pál, Ritter József, Turcsányi József, Csizmánk János, Nabilek János, Braun Dénes. A választottak megbízatása 1899 végén járt le. Az újraválasztás során: Gresser Antal bíró, ifj. Szaller János törvénybíró és Dégen Antal községi pénztárnok lett. A többi elöljáró személye nem változott. Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület jóváhagyott alapszabállyal és 38 taggal működött. Parancsnokuk a községi vezető jegyző volt. Az olvasókör szintén jóváhagyott alapszabállyal rendelkezett. Erre az időre a szőlőket a filoxéra kipusztította, s újratelepítésük folyamatban volt. Az új szőlőket szénkénegezték. A község apaállat-állománya: 5 bika, 51 kos és 10 kan. A község ellátására 1899-ben 58 ökröt, 58 tehenet, 29 üszőt, 53 borjút, 273 juhot és 191 sertést vágtak le. Éjjelenként a két községi éjjeliőr mellé házsorban két helybeli lakost rendeltek ki.*"'

1 Az 1898. évi XXI. tc. 8. §-a alapján a közsegélyezés módjáról és mérvéről szóló szabályrendelet Martonvásáron 1900. május 19-én készült el, Fejér vármegye törvényhatósága 1901. február 4-i közgyűlésén hagyta jóvá.

300 A községi képviselőtestület 1902. febr. 3-i rendes közgyűlésén hozott határozat szerint az eddigi 2 éjjeli őr helyett 3 rendes éjjeli őri állást rendszeresítenek és mindegyik éjjeli őr fizetését 360 koronában állapították meg.

301 1903-ban — az 1898. évi IV. tc. alapján — Martonvásár külterületi lakott helyei: Erdőhát, Felsőmajor, Gábormajor, Kismarton, Libadöglő és Orbánhegy.

302 A község képviselőtestülete 1904. március 10-én tartott rendkívüli közgyűlésén határozatot hozott, hogy 3000 korona költségelőirányzattal szénkénegraktárt és kezelői lakást építtet. A szénkénegraktár 14,5 méter hosszú és 6,7 m széles; a kezelő lakása pedig 14,9 m hosszú és 5,7 méter széles legyen (egy szoba, konyha és kamra). Az épület fala a földtől egy méternyire kőből, azon felül sárból épüljön. A tetőzet jó minőségű cserépzsindely legyen. Az építkezés keresztülvitelére a jegyzőből, bíróból és három képviselőből álló bizottságot küldtek ki. A költségek fedezésére a Martonvásári Takarékpénztártól 3000 korona kölcsönt vettek fel, amit a vármegye törvényhatósági bizottsága 1904. október 3-i rendes közgyűlésén hagyott jóvá.

303 Fejér vármegye törvényhatósági bizottsága tudomásul vette Grimm Károly, martonvásári gyógyszerész bejelentését, hogy Kozma Jáncs, sepsiszentgyörgyi lakost 1904. évi július 1-től gyógyszerészgyakornokul felvette. Nevezett a budapesti gyógyszerészgyakornoki vizsgáló bizottság előtt 1906. szeptember 6-án a gyakornoki vizsgát elégséges eredménnyel letette, s egyidejűleg „segéddé képesíttetett". Grimm Rudolf gyógyszerésznél 1909. január elsejével Csizy Károly, kétéves gyógyszerészgyakornok ideje járt le.

30

'

1 7 99