Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Lencsés Ferenc: Martonvásár
Hivatalos helyen úgy vélték, hogy az 1905. évi választások során a kereskedők és a takarékpénztárak nagy szolgálatot tehetnek a kormánynak. Ha másként nem, nyomással kényszerítik a választókat, hogy kire szavazzanak. 1905. január 2-án a martonvásári nagyvendéglőben Kereskényi, érdi esperes, az érdi jegyző, a sóskúti orvos és jegyző, valamint 10 „vidéki paraszt" jelent meg. A gyűlésen 40—50 martonvásári „parasztember" vett részt. A gyűlés végén etették és itatták őket, de mégse Kereskényit, hanem a függetlenségi párt jelöltjét, Gyapay Pált éltették." 305 A községi elöljáróság anyagi helyzete a sok kölcsön felvétele következtében állandóan romlott. 1906 augusztusában a községház felépítésére 10 324 korona, a szénkénegraktár felépítéséhez még 3000 korona, a regale kötvény kiváltására 2000 korona s a községházánál melléképületek felépítésére 10 000 korona és az uradalomnak tartásdíj címén 1500 korona, tehát a községnek összesen 26 824 korona tartozása volt. Ezen tartozások után a község meglehetősen magas (7,8%) kamatot fizetett, ezért célszerűbbnek látszott alacsonyabb kamattal 30 000 korona törlesztéses kölcsönt felvenni, amiből elsősorban fenti tartozásokat fizetik ki, és a fennmaradt összeget takarékpénztárba helyezik el. A beérkezett ajánlat alapján a Pesti Kereskedelmi Banktól 50 év alatt 5,5%-os kamattal törlesztendő 30 000 koronás kölcsönt vettek fel. Fejér vármegye törvényhatósági bizottsága a kölcsön felvételét és az építkezések elrendelését 1906. december 21-én tartott rendkívüli közgyűlésén hagyta jóvá. 300 A képviselőtestület 1907. november 3-án rendkívüli gyűlésen tárgyalt „azon régen érzett bajon, hogy Géza városrész alsó utcájából a felsőbe jutni nem lehet... a község részére az út megnyithatása végett szükséges V2 öl szélességű területet átengedni." Felhatalmazták a községett, hogy Blaskó János, eladó által D-ölenként követelt 2 kr 20 ft árban megvegye. 30 ' Az 1907. november 23-án tárgyalt és elfogadott szervezési szabályrendelet 1907. november 24-től december 24-ig közszemlére volt kitéve, hogy a község közönsége a szabályrendelettel kapcsolatos, esetleges észrevételeit beadhassa. Ezen „szabályrendelet ellen senki részéről észrevétel vagy fellebbezés be nem adatott." A szabályrendelet egyik érdekessége pl. a község kötelékébe való felvétel esetén „a települési díjat egy háztartásban élő család után, tekintettel arra, hogy a községi pótadó a 25%-ot meghaladja, 20 koronában állapítja meg; oly egyének, kiknek állami adója az évi 200 K-t meghaladja, települési díj czímén ezen összeg kétszeresét, ellenben azok, akiknek évi adója 20 K-n alul van, vagy adót nem fizetnek, 10 krt tartoznak a községi szegénypénztárba befizetni a községi kötelékbe való felvétel iránti kérelmük előterjesztése alkalmával, mely összeg azonban a községi kötelékbe való felvétel megtagadása esetén részükre visszautalványoztatik. A települési díj fizetése alól fel vannak mentve az állami, törvényhatósági és községi tisztviselők és szolgák, valamint lelkészek, tanítók és kisdedóvók, ha közhivatalt viselnek." A korábbi szervezési szabályrendeletben jelzett délelőtti és délutáni hivatalos órák alatt a jegyző, a segédjegyző stb. jelen lenni tartoztak. „Vasár- és ünnepnapokon a hivatalos működés csupán délelőtt 10 óráig tart."
