Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Farkas Gábor: Sárkeresztúr

vette igénybe az elöljáróság a több állatot tartó gazdáktól.) A földeket a kisbirtokosok megművelték, a férfiak helyett az asszonyok dolgoztak a földeken. Az uradalmakban hadifoglyokat és balkáni internáltakat helyeztek mezőgazdasági munkára. Internált 42 személy volt, hadifogoly pedig 27 fő. A hadifoglyok szerbek és oroszok voltak és Zichymajorban dolgoztak. A háború alatt röivdebb ideig tartózkodtak a községben menekültek is. 27 személy érkezett Csík-Gimeslakról, akik Barcza István Rekesztő utcai házában laktak, és volt még 46 fő galíciai menekült is, akik a régi postasoron, a régi postaházban voltak elhelyezve. 1918. október 30-án a forradalom kitörésének hírére a nép a katolikus templom előtti téren gyülekezett, A tömeghez Perényi Ödön és Patai Emil ref. lelkész szóltak. A forrongó tömegben az éhséglázadás jeleit fedezte fel a helyi hatóság, így sietett az éhezők lecsendesítésére. A vagyonosabb réteg élelmiszereket ajánlott fel a lakosság szegényebb rétegeinek, (vágóállatokat, gabonát, bort, iparcikkeket.) Az élelmiszert a katolikus iskola udvarán osztották ki a lázongó népnek. November 2-án megalakult a Nemzeti Tanács helyi Bizottsága. A Tanács az elöljáróság helyébe lépett és átvette a község irányítását. A Nemzeti Tanács együttműködött a községi jegyzővel. A Tanácsköztársaság helyi szerve, a Munkás- és Paraszttanács a hatalmat 1919. március 23-án vette át. A tanács nevében az intéző bizottság szervezte a község életét. A direktórium elnöke Mészáros József lett, tagjai Noszodár-Kovács József, Nagy Sándor, Ecseki Ferenc. A direktórium nem tartott igényt arra a községi vezetésre sem, amely a Károlyi forradalom időszaka alatt szolgált. Tanácsválasztás április 2-án volt, de április 10-én megismételték. 10-én megválasztott tanácstagok: Ecseki Ferenc, Tóth István, Nagy Sándor, Mathisz Mihály, Gubicza Ferenc, Hadházi Göbölös János, Göbölös János II., Mészáros József, Cs. Horváth György, Madarász József, Lak József, Bencze István, Kovács József, Léhner István, Nagy Péter, Kovács János, Kolarics Antal, Lipót Ferenc, Túros János, Halász István, Tuba István, Majsai János, Szabó Imre, Fehér Mihály, Kovács Sándor, Kapitány István, Holbich Győző, Vas Mihály, Kalló János, Bocska István, Katona István.

23 * A polgári társadalom helyi hatalmi szerve, a községi elöljáróság 1919. augusztus 8-án vette át a direktóriumtól a községi hivatalt. A képviselő-testület felmérte a direktórium működését, és némi anyagi szabálytalanságot állapított meg. A direktórium életben maradt tagjai kötelezték, hogy bizonyos pénzösszegeket fizessenek vissza a községi pénztárba. Egy 10 tagú huszárkülönítmény 1919. augusztus 15-én megjelent a községben. A különítmény a direktórium elnökét Herczegfalvára vitte, de útközben az erdőben agyonverték; Noszodár-Kovács Józsefet és Nagy Sándort kocsin Siófokra hurcolták, de ők útközben megszöktek, és 10 napig a község határában tartózkodtak. A 10. napon azonban jelentkeztek a községi elöljáróságon. A direktórium három tagját így a székesfehérvári törvényszék elítélte; Noszodár-Kovács József 2 és fél, Nagy Sándor és Ecseki Ferenc 1 és fél évi börtönbüntetést kaptak. A fővezér-