Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Farkas Gábor: Sárkeresztúr

ség 4. tiszti százada Sárbogárdon székelt, jelentését innen küldözgette Siófokra. 1919. szeptember 16-án a közszolgálati alkalmazottakról küldtek kimutatást a fővezérségnek, amelynek kimondottan antiszemita éle volt. A tiszti század sárkeresztúri különítményét a helyi ismeretekkel rendelkező Magasházy László százados látta el információkkal, aki ebben a községben született. A földreform megvalósítása az agrárszegénység egyik legfőbb vágya volt. A reform gondolatától azonban a nagybirtokosok egyelőre elzárkóztak. A püspöki uradalom kisbérletet volt hajlandó adni. 1920 végén 250 magyar hold kisbérletre történő kiosztásáról tárgyalt az uradalom képviselője és a községi elöljáróság. Az igény azonban 300 hold volt. A házhelyeket ugyancsak a püspöki birtokrészből akarták kihasítani. 1921 elején 400 öles parcellák kimérését tervezték. Egy-egy házhely árát 10 ezer koronában állapították meg. Az igénylők az árat magasnak tartották. 1922. február havi jelentésében a csendőrkerület parancsnoksága a földreform megoldatlansága miatti elégedetlenségről írt, A jelentés szerint az adonyi megbízottuk Sárkeresztúron a ..védelmi bizottsági tagok előtt a hazafias propaganda keresztülviteléről tartott előadást". A védelmi bizottsági tagság azonban egyöntetűen vallotta, hogy ezzel a propagandával nem közeledhetnek a néphez, hisz a községben a földreform még megoldatlan. Az ellenforradalmi rezsim propagandája ugyanis a földreformra alapozott, mellyel a parasztságot akarta politikája mögé felsorakoztatni. Sárkeresztúron azonban nem a megnyerés taktikáját kellett ekkor még alkalmazni, hanem a gyűlölet eloszlatását. A csendőrségi megbízottnak kifejtették, hogy az uradalom 2600 holdiához úgv tűnik nem lehet hozzányúlni. Megemlítették, hogy 1906 óta kérelmezik, hogy 4 ezer négyszögöl területet temetőnagyobbításra adjon át az uradalom, de még ezt sem sikerült keresztülvinni. Hatósági közbelépés folytán sikerült a földreformot az 1920-as évek közepén megvalósítani. Kiosztottak 398 házhelyet (56 kat. hold és 1551 négyszögöl terjedelemben), továbbá 556 kat, hold szántót, 50 hold legelőt. A juttatottak száma 618 volt. A földeket a püspöki, a Zichy uradalmakból, és Weisz Berthold gazdaságából vették igénybe. Zichy Ödön uradalmából 56 egyén 18 és fél hold földet kapott. Ennek ára 11 592 pengő volt, amelyből 1931. június elején még mindig 10 ezer pengő tartozás állt fenn. Két legénységi vitézi telek kialakítása történt meg a földreform során: egyik-egyiknek a nagysága 12 kat, hold volt, melyet az OFB 22212—1923." sz. ítélettel juttattak Kúti Andrásnak, Szálai Józsefnek. Böcz János sárkeresztúri lakos vitézi telkét a szomszéd községben alakították ki. A nagybirtokok a földreform során jelentékeny veszteséget szenvedtek. Szakírók értékelése szerint Sárkeresztúron a legjobb földek kerültek felosztásra. Ugyanakkor azok a földmunkások és törpebirtokosok, akik eddig az uradalmakban dolgoztak ezután csak részben tudtak oda elszegődni, mivel saját gazdaságukkal voltak elfoglalva. 1920-tól felgyorsultak az egyéni földbirtokvásárlások is. Ebben az akcióban azonban csak a tehetősebb kisbirtokosok tudtak részt venni. 1922—1923. években magánegyezségen alapuló parcellázás folyt Sárkeresztúron. Ekkor Breyer Józsefné és Halassy Tiborné gazdaságából 23 egész, 31 és fél hold földet kapott a lakosság. Az egész terület árát 37594