Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Farkas Gábor: Sárkeresztúr

A Heltay-tanya — melyet a múlt században Petemajornak hívtak — a nagylóki út mellett volt, kb. 3 km-nyi távolságra a községtől. A birtok a Heltay családé, és 08 kot. hold területű. A Heltay-tanyát Bischoff István bérelte. A Kanyó-tanya a 20. század elején még Sándor-majorhoz tartozott, és Breuer Józsefé volt. A háború alatt ezt a részt Perényi Ödön és Hoffmann József megvásárolták, és 1920-ban egy részét kiparcellázták. A Nádor-csatorna keleti oldalán fekvő területet Kanyó Béla és Tekenyős András vette meg, s a birtokot kettéosztották; Tekenyős András 1922-ben itt 35 holdas birtokán tanyát épített. Kanyó Béla birtoka 75 kat. hold volt.

20 A polgári kori önkormányzat kialakítására 1871 után került sor. Az önkormányzat legfőbb szerve a képviselő-testület volt, melynek végrehajtó testülete az elöljáróság. Ez a modern községi közigazgatás 1950-ig működött, természetesen a község fejlődésével párhuzamosan tökéletesítették az önkormányzati szervezetet, és gyarapították a tisztviselői létszámot. A képviselő-testület 40 tagú volt (20 virilista, 20 választott). Az elöljáróságot a községi bíró. a törvénybíró, nyolc esküdt, a pénztárnok és a közgyám alkotta. A rendszeres tisztviselők közé a főjegyző, az adóügyi jegyző, a körorvos, 2 irodai alkalmazott tartozott; községi szegődményes volt 2 kisbíró, 2 szülésznő, 2 éjjeliőr. A sárkeresztúri bírák neve 1831-től kezdve ismert: Gálfi István, Horváth György, Püspök Báté János, Tobáni Molnár János, Tatár József, Győrfi József, Katona János, Németh János, Fehér Mihály, Horváth István (tobáni), Nagy József, Horváth János (Csatorna utcai), Kántor István (Nagy utcából). A községi jegyzők 1870-től 1950-ig a következők: Bárcai István 1870 —1876, Bodri János 1876—1894, Csapó Ádám 1894—1902, Walper Dezső 1902—1913, Perényi Ödön 1914—. Az elöljárók közül ismertek a következők: 1864-től Fórizs István, Kovács István; 1888-ból Horváth György, Horváth István, öreg Kántor József, Németh János, Kulcsár József, Moharos János, B. Horváth István, ifj. Horváth József, Nagy József, 1897-ből Nagy József, Kántor József, Németh János, M. Horváth István, Báté P. János, Fehér Mihály, László Péter, Horváth Sándor. 1897-ből rendelkezünk több adattal, melyek az önkormányzat életére vetnek fényt. Tudjuk, hogy a község törzsvagyona 26 ezer forint volt, amely ingatlanokból, ingóságokból és értékpapírokból állt. A községi pótadó 1896-ban 22, 1897-ben 23%-os volt. A jegyzői tisztséget Csapó Ádám viselte, a bíró Nagy József, a helyettes bíró Kántor József, az adópénztárnok Horváth István, a közgyám Horváth János volt. Működött a községházán egy segéd jegyző is, aki ekkor Walper Dezső. Két felekezeti iskola volt: katolikus és református. A tanulók száma 554 fő. A körorvos Vész Ignác. A községben működött egy pénzintézet: a Kölcsönös Népsegélyző Egylet, mint Szövetkezet. A tűzoltóegyesületnek 22 fő tagja van, tűzoltóparancsnok Csapó Ádám jegyző. A körorvos