Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Martonvásár

korcsmáros — az első három család Cseh- ill. Morvaországból származott) 24 fővel írták össze.

2(il A későbbi években a főbb adatok a következőképpen alakultak: Év Összes lakos magyar Ebből német 1880. 2111 1533 394 1890. 2095 1896 165 1900. 2449 2325 108 1910. 2578 2501 63 1920. 2807 2666 99

262 Az 1941. évi népszámlálás alkalmával csupán 7 fő vallotta magát német anyanyelvűnek. Tót anyanyelvű 1881-ben 77, 1920-ban 31 fő, 1941-ben már külön nem mutatták ki. Az iskolai oktatásban külön problémaként jelentkeztek a pusztáról bejárók. 1897 98. tanévben a 109 elsőosztályos tanulóból 32 pusztákról járt be. A 32 pusztai tanulóból csak egyetlen egy tanulót tudtak leosztályozni, mivel nagy részük tanév közben kimaradt vagy olyan rövid ideig járt, hogy tanév végén nem volt leosztályozható. 1900-ban az elemi iskolába 435 tanuló, míg az óvodába 126 óvodás járt. 1902-ben a 482 tanköteleshez három tanító (Pusztai József, Pusztai Margit és Korbély Ede) volt. 1909-ben az elemi iskola igazgatója: Pusztai József és a tanítók: Korbély Ede, Valencsik Anna, Sámson Angéla és Pusztai Jenő (az utóbbi 1913-tól igazgató). Az 1909/10. tanévben a 315 tanuló közel 20%-a a község külterületi lakóhelyeiről járt be.

263 Az 1920. április 11-én az iskola gondnoksági ülésén Korbély Ede, igazgatóhelyettes előadta, hogy az .,iskolaépület siralmasan elhanyagolt állapotban van. Az ablaktáblák nagy része hiányzik. A tető rossz, esőzés alkalmával az igazgató lakásába befolyik a víz." Kismartonra és Erdőhátra vonatkozólag elmondta: ,.a pusztán lakó tankötelesek legnagyobb része iskolába nem jár. Ez nem újabb keletű dolog, mert a pusztaiak eddig sem jártak rendesen, ennek oka télen a rossz idő, tavasszal pedig a mezei munka. Legcélszerűbbnek tartaná, ha a pusztán iskola állíttatnék fel, annál inkább is, mert a két legnagyobb pusztán, melyek 1—IV2 kilométerre vannak egymástól, a tankötelesek száma meghaladja a százat."

26, A fenti problémával kapcsolatban a nagybirtokos hatalmát két jellemző eset mutatja. Először 1926-ban Fejér vármegye alispánja kötelezte Dreher Jenőt, hogy Kismartonpusztán elemi iskolát létesítsen. Drehernek, mint sör- és csokoládégyárosnak, valamint földbirtokosnak komoly összeköttetése lehetett a kultuszminisztériummal, amely Fejér vármegyét újabb határozathozatalra utasította, ami egyet jelentett fenti rendelkezés végleges hatályon kívül helyezésével.

265 A harmincas években az egyre gyakrabban követelt földreform elől való kitérésre határozta el magát Dreher Jenő, hogy Martonvásáron és környékén levő 12 ezer holdat felosztja, a család tagjai között. Általában a martonvásári vasút feletti részt Dreher-Hardy, míg a vasút alatti rész báró Szalay Berzeviczy-unokáé lett. Fejér vármegye illetékes szervei másodízben 1941-ben rendelték el, hogy Kismarton és Erdőhát-pusztán