Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Lencsés Ferenc: Martonvásár
állítsanak fel elemi iskolát. Mindkét kötelezett a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel kérte, hogy ezen kötelezettségtől tekintsenek el. Csak a felszabadulás után végrehajtott földosztás befejeztével került sor arra, hogy először Kismarton-pusztán, a volt intézői és segédtiszti lakásból 2 tanerős elemi iskolát alakítsanak ki. A személyi kiadásokat a kultuszminisztérium viselte, míg az iskola átalakítási és fenntartási költségeit Martonvásár és Rackeresztur a beiratkozott tanulók arányában vállalta.00 A martonvásári leány-leventecsapat 1941. november 1-től működött, amelynek vezetője Klincsek Auróra tanítónő volt. A csapatnak 1944-ben 44 tagja volt, s ebből 8 leventeleány nem volt iskolaköteles. 1944-ben az iskolaigazgató javaslatára a tantestület úgy határozott, hogy „külön leány-leventecsapat megalakítását nem tartja szükségesnek. 20 ' A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére 1944-ben a tanévet április 1-én kellett befejezni. A honvédség az iskola összes helyiségét lefoglalta és azokba április 2-án beköltözött. A tanév végi munkákat április 9-ig kellett bevégezni. 20 '* 1944 szeptemberében a beiratkozott tanulók száma 471 és a hivatalból beírandók száma 23 volt. A honvédség kiköltözködése után a takarítás és a tantermek kimeszelése sok időt vett igénybe. Napszámos hiányában a nagytakarítás csak szeptember 7-én és 8-án fejeződött be. Az ünnepélyes tanévnyitás szeptember o-án, az első tanítási nap szeptember 9-én volt. „Okt. 1-től a felső tagozat is tanul. Minthogy az iskolának 5 tanterme közül három le van foglalva a német birodalmi katonaság által, s csak két tanterem áll rendelkezésünkre . . .. osztálytanítás aképp oldható meg, hogy minden osztály hetenkint háromszor jön iskolába . . . Számíthatunk arra, hogy a katonaság most még rendelkezésünkre álló két tantermet is lefoglalja, s akkor a tanítást csak igen kedvezőtlen viszonyok mellett lehet végezni." A Vörös Hadsereg 1944. december 22-én szabadította fel Martonvásárt. A környékben mozgó frontvonal nem engedte meg egyelőre a tanítás folytatását. „Az orosz katonai kórház az iskola erősen megrongált épületét 1945. április 1-én, húsvétvasárnap átadta. Április hó 2-től április 6-ig az igazgató az iskola tantermeit a lehetőség szerint bebútoroztatta, az ablakokat a szükséghez képest olyan állapotba hozatta, hogy a tanítást azokban meg lehet kezdeni. Az iskola erősen megrongált tetőzetét is a lehetőséghez képest kijavíttatta. Nagyobb esőzések esetén azonban így is több helyen beázik az iskola. A háborús dúlás következtében az iskola épületét 17 akna, illetve egy helyen ágyúlövedék átütötte, de provirorikusan ez a sérülés is kijavíttatott. Az iskola bútorzata 50%-ban elpusztult, az iskolai falitáblák egy kivételével teljesen elpusztultak. Az iskola irattára, szemléltető eszközei csaknem teljesen megsemmisültek, az iskolai könyvtár 90%-ban elpusztult. Az iskola anyakönyveit azonban teljesen sikerült megmenteni. A padokból sikerült annyit megmenteni, hogy az öt tanterem azokkal a szükséghez képest berendezhető volt." A május közepén megtartott tantestületi ülés megállapította: „iskolánkban a tanítás 1945. április hó 9-én megkezdődött. A tanítás úgy az alsó, mint a felső tagozatban folyik, azonban a felső tagozatban, főleg a VII— VIII. osztályokban igen nagy a hiányzók száma. Igazgató és tantestület a szülőkkel történt több ízbeni beszélgetés alapján a hiányzásra vonatko-
