Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Lencsés Ferenc: Martonvásár
2 postahivatalnok, 1 orvos, 1 gyógyszerész. 1862-ben a község állatállománya: 156 db ló, 70 db tehén, 280 db sertés 6240 db tyúk, 936 db liba. Az akkori állatenyésztést erősen befolyásolta a legelő- és takarmányhiány. Csak a baromfitenyésztés „díszlik legjobban", amit Budapest közelsége is előmozdít. Zách József 1863-ban megjelent statisztikája szerint Martonvásár egész határa 7210 m hold s ebből a község lakosságáé mindössze 1426 m hold volt. Az uradalomnak többek között 4564 m hold szántóföldje, közel 500 m hold legelője, 11 m hold majorsági szőlője, 132 m hold nyolcados szőlője volt. A martonvásári iparosok száma az alábbiak szerint oszlott meg: asztalos 3 kereskedő 2 ács 4 kovács 4 bádogos 1 kőműves 6 bognár 3 kötélgyártó 1 csizmadia 5 korcsmáros 2 kádár 1 lakatos 1 aiészáros 1 sütő 1 mézesbábos 1 szabó 3 molnár 2 szíjgyártó 2 posztós 2 takács 5 m A martonvásári uradalom ügyeit hosszú időn át Lejtényi felügyelő intézte. A kényes ügyek intézéséről 1861. december 26-án a következőképpen magyarázkodott: „Ha magam ügyeiben járok el, nem vagyok olly szigorú, de midőn uraságom jogát kell védenem, akkor bocsásson meg, ha hajszál hasogatásig viszem a dolgot, mert itt nem magamnak, de másnak vagyok felelős." A legtöbb esetben az állásfoglalás elől kitérve a kérvényezőt „a grófi családhoz" utasította. 1 " 1 Fejér megye topográfiai statisztikája szerint az 1862. évi összeírás szerint Martonvásáron 415 család (ebből 103-at az uradalom tartott el) élt. Az összlakosság 1665 fő, amely vallási szempontból 1520 katolikus, 92 református, 32 evangélikus és 21 izraelita. Nyelvre vonatkozólag 878 magyar, 654 német és 133 tót. 1 " 2 A község 200 házából 38 az uradalomé, 6 a községé és 156 a községi birtokosok kezén van. Megemlíti a „díszesen épült elemi tanodáját." A községnek ebben az időben gőzkocsi (vasút)állomása, továbbá „van postahivatal, amely naponta kétszer expediál.'" 93 Gróf Brunszvik Géza (egyes helyeken Geysa) gróf Deym Jozefával 1859. augusztus 16-án Prágában herceg Schwarzenberg prágai érsekbíbornok magánkápolnájában kötöttek házasságot. A „szerfelett boldog