Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Martonvásár

zott. n Talán kevésnek tűnik a 22 ház, azonban az 1580—81. évi összeírás Ercsiben is csak 23, Érden 24, Válban 60 házat talált. 7 A budai szandzsákhoz (kerülethez) tartozó martonvásári birtok évi jövedelme 1580—81 évben 9000 akcse volt. 8 1580-ban Martonvásár 3200 kile búzát, 700 kile kétszerest termelt. A mezőgazdasági termékek közül csaknem minden gazdaság fizetett adót a lencse és a borsó, a kender és a len után. Martonvásár és Vál még hagyma- és fokhagymatizedet is adott," A budai szandzsák 1632. évi hűbérdeftere szerint Martonvásár 6000 akcse jövedelemmel továbbra is Budához tartozott. 10 Az 1685-ös ösz­szeírásban Martonvásár, sem a lakott, sem a lakatlan helyek között nem szerepel, hanem „puszta" volt. 11 Radics János, kamarai provizor 1639. december 20-án a budai és a paksi kerület lakott és lakatlan falvait írta össze. Vásár Martonyról fel­jegyezte: ,,a török uralom alatt elpusztult helység, földesura nem is­mert. (Rác)Szentmiklóstól 1/2 mérföldre fekszik. Elegendő szántóföldjei, nem sok rétje és legelője semmi erdeje valami kevés szőlői vannak." 12 Fejér vármegye 1702. május 24-én Sajnovics Mátyás és Balogh János birtokosokat . . . Tordas. Kálóz és Marton vásár puszták haszná­latától eltiltotta, mert állítólag a bécsi új szerzeményi bizottság előtt nem igazolták birtokjogukat. 13 Beniczky Sándor és felesége Komáromi Éva 1729. szeptemberében úgy állapodott meg a tordasi jobbágyokkal, hogy a martonvásári pusz­tán ugart és tavaszit szánthatnak, a terményekből kilencedet kell adniok. A régi martonvásári szőlők árkolásától kezdve egészen addig, ahol a tárnoki út hasítja Kálóz-pusztát a martonvásári pusztán járathatják marháikat, ezért minden tordasi gazdának 3 napot (ebből két napot gabonahordáskor) kell szolgálniuk. 14 Beniczky Sándor a francia, bajor és török háborúkban szerzett ér­demeire, a törökök elleni sebesülése miatt, (a Rákóczi felkelés alkalmá­val börtönt szenvedett, javait elpusztították és 1100 rajnai forintot fize­tett le), a király Martonvásár pusztát minden tartozékával együtt neki és feleségének, Komáromi Évának adományozta. Ugyanis Martonvásár gersei Pethő János magvaszakadtéval a koronára szállt. 1 '' Ugyanez év októberében Beniczky Sándor panaszt tett a királynál, amely szerint Sajnovics József és Balogh István tordasi urak emberei­ket szekerekkel, botokkal és fegyverekkel felszerelve a martonvásári határba küldték, ahonnan boglyába rakott szénáját elvitték. Az ellen­állást tanúsító két emberét majdnem félholtra verték. A király megpa­rancsolta a megyének, hogy a támadókat fogassa el, indítson eljárási­ellenük és — Sajnovics kivételével — példásan büntesse meg őket. 10 1732-ben tanúk igazolták, hogy a birtok Sajnovics Mátyásé volt, akinek földjét használó jobbágyok dézsmát adtak, a puszta Sajnovics halála után Beniczky Sándorhoz került. 17 Sajnovics József 1733-ban tiltakozott Illésházy József Érd és Tár­nok, valamint Beniczky Sándor Martonvásár pusztája közötti határ­megállapítás ellen, mivel az Szent László pusztájának határát sértette. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom