Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Lencsés Ferenc: Martonvásár
Röth Sándor, Fejér vármegye alispánja, Gányi András, főszolgabíró és Ferenczy János esküdt Martonvásáron 1746 februárjában Sajnovics Mátyás örökösei között istenes és atyafiságos rendelést tettek. Beniczky Sándor a martonvásári épületek helyett a Sajnovics-árváknak a győri házát engedte át. A martonvásári, szentiváni, szentmiklósi és szentlászlói gazdaság Beniczky és az árvák közös tulajdona lett. Beniczky az árvák iránti szeretetét mutatta meg azzal, hogy az egyik Sajnovics lányt örökbe fogadta. 19 Beniczkyék a szent család tiszteletére kápolnát építettek 1734—5-ben Martonvásáron. A kápolnában „igen szép oltárt, melynek képe a sz. családot ábrázolja, kétoldalán Sz. István és Sz. László szobrai." Keresztre feszített Krisztus kép és Piéta kép. A kis fatoronyban két harang volt. 20 Martonvásár először Tárnok filiája volt, ahol 1723-ban alakult a plébánia. Tárnokon az anyakönyveket: a házasultakról és a halottakról 1725-től, a kereszteltekről 1744-től vezették. Rackeresztur község szintén Tárnok filiája, 1734-től a helyben lakó ferences lelkésszel 1749-ig, a ráckeresztúri plébánia megalakulásáig. Ettől kezdve Martonvásár Rackeresztur filiája 1772-ig, mikortól az egyházi szertartásokat a Martonvásáron lakó ferences, majd világi lelkészek végezték. 1788-tól Martonvásár plébániaként szerepel. 21 Beniczky Sándor, királyi tanácsos és Sajnovics Mátyás gyermekei 1747. október 4-én Győrben állapodtak meg: a martonvásári pusztáért Sajnovics Mátyás annak idején a magyar kamarának 1100 ft-ot fizetett. Petheő család 598 ft 40 dénárért adta zálogba. A Sajnovics-örökösök beleegyeztek abba, hogy a puszta épületekkel együtt Beniczky Sándoré legyen, ha a fenti két összeget kamatmentesen visszafizeti. Beniczky halála után a királyi kincstár 4000 ft-ot fizessen a Sajnovics lányoknak. Ha Beniczky Sándor újra megnősülne, leszármazottai fizessék meg ezt az összeget Martonvásárért. A pusztán talált mobiliák, ónedények, abroszok, asztalkendők felét, valamint 12 jármos ökröt és 100 juhot Beniczky Sándor kapta meg. Beniczky Sándor a Sajnovics-örökösök kijátszására Martonvásár-pusztára királyi donációt kért. 22 özv. Mesterházy Józsefné sz. Sajnovics Anna Mária a győri káptalan előtt ellentmondott, előadta, hogy tudomására jutott, hogy Martonvásár-pusztát mostohaapja Beniczky Sándor a magyar kamarától megvette. Tekintettel arra, hogy édesapja Sajnovics Mátyás a pusztába pénzt fektetett be, édesanyja Komáromi Éva pedig nagy költségekkel épületeket emelt, a puszta eladásának ellentmondott és kérte a beruházott összegek megtérítését. 23 A király 1753. március 18-án biztosította Nádasdy Ferencet, Fejér vármegye főispánját, hogy jelenleg Beniczky Sándor által birtokolt Martonvásárt, az előbbi magvaszakadtéval neki fogja adományozni. 24 Brunszvik Antal Martonvásárt Beniczky Sándortól 1758. és 1761. évben árendába bírta. 2 ' 1761. február 16-án Brunszvik Antal levéllel fordult a magyar kamarához, amely szerint Martonvásár-pusztát nagy összegért volt kénytelen a tulajdonostól megvenni. A puszta megvétele után malmot, épületeket építettett, a mocsarakat kiszárította, a szántóföldeket megjavította. Mindezen munkálatokra nagy pénzt fordított, míg Beniczky Sándor életében szeretné a puszta birtok jogát — királyi
