Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Kurucz János: Úrhida
A szőlőhegy régi kápolnájának 1914-ben megtörtént lebontása után új templom építése kezdődött meg a falu centrumában. Az anyagi fedezetet állami segélyből és a katolikus hívek adományából teremtették elő. Különböző szerkezeti hibák, anyagi nehézségek és a közbejött háború miatt az építmény csak 1930 közepén készült el. Az új templomot 1930. szeptember 14-én dr. Pottyondy Imre székesfehérvári kanonok szentelte fel." Az építkezés anyagilag igen megviselte az egyházközséget. Súlyos eladósodására vall egy 1933. évi jelentés, miszerint még 5086 pengő tartozása állt fenn. Ezzel kapcsolatban a község elöljáróságának fogalma sem volt, hogy miből egyenlíti ki. A felvett teljes kölcsönösszeg 28 ezer pengő volt, amelyhez a képviselő-testület a községi pénztárból 100-100 pengős segélyösszeget szavazott meg több esetben. Űrhida r. katolikus egyháza Sárpentele filiája volt 1817 és 1946 között. 1817-től Sárpentelén történt az úrhidaiak egyházi anyakönyvezése, de a szabadbattyáni r. katolikus plébánia anyakönyveiben is továbbvezették a szőlőhegyi lakosok bejegyzését. Űrhidán 1946-tól lett önálló lelkészség. Plébánosai ez évtől a következő személyek voltak: Visy Rafael (1946—), Rónai János (1959—), Vajk Gyula (1963—), Kovács Jenő (1968—) és Németh Ferenc (1976—). A r. katolikus egyház a Székesfehérvári Középső Espereskerülethez tartozott az 1950-es évektől." 8 Űrhidán egy r. katolikus felekezeti iskola működött a 19. század második felétől. Egy 1841-es jelentés szerint a településen iskola még nem volt, ugyanígy a szomszédos Szentmihályon és Ságh-pusztán sem.'' 1 1854-ben az úrhidaiak kérelmére a helytartó-tanács illetékes osztálya állást hirdetett meg, és az iskola építésének terheit a település lakói vállalták magukra. A tanítás megkezdésének idejéről nincsen adat, arról viszont tudunk, hogy az úrhidai r. katolikus kántortanítói állás rövid időn belül megüresedett. 1872-ben új pályázatot hirdettek meg, azzal a kikötéssel, hogy a helység lakói 365 forint készpénzfizetést, továbbá 2 öl tűzifát, szabad lakást és szüret után ,,borszedhetést" tudnak biztosítani az új tanítónak. 1877-ben Hannos Antal keze alatt 115 gyermek tanult Űrhidán.™ 1897ben már Forsner János volt az iskola tanítója, aki a 365 forintot kevesellve, fizetésemelést kért, mondván, hogy abból megélni nem tud. A képviselő-testület 50 forinttal emelte meg a 173 gyermeket tanító „oskolamester" bérét. Hasonló témával kapcsolatos egy 1899-es adat; Kovács János kérésére 45 forintot emeltek a tanító fizetésén Űrhidán. 1902-ben az iskolaszék elnöke Schmidt Márton pentelei plébános volt. Ez évben Kovács János 198, 7 évvel később Csapp Leona 196 gyermeket tanított. Az utóbbi személy több mint 20 évig dolgozott a településen, és az iskolai oktatás mellett tevékenyen részt vett a község kulturális életében. Az előző adatokból kiderül, hogy a 19. század végén erőteljesen megnőtt Űrhidán a tankötelesek száma. 1906-ban a körjegyző a képviselő-testület közgyűlésén előadta azt, hogy az új iskolához a tanulók nagy száma miatt a második tanítói állás meghirdetése vált szükségessé. A tanítók fizetéséhez az állam 700 koronával járult hozzá, ezt a községnek 100 koronával kellett kiegészítenie.
