Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Kurucz János: Úrhida
A képviselő-testület a bírót utasította arra, hogy amennyiben a meghirdetett állásra jelentkező akad, 100 koronát és további 10 koronát a tanítónak kertválság címén kifizessen. Az iskolánál a második tanterem létesítését és a tanítói lakás építését a község kölcsönből oldotta meg, amelynek kamatához a székesfehérvári püspökség és Széchenyi Viktor gróf évi 100 koronával járult hozzá. Az iskolát a községre telekkönyvezték, ezért Horváth Imre sárpentelei plébános az épület r. katolikus egyházra átíratását kérte 1908-ban. Az indoklás az volt, hogy a felekezeti iskolák az egyházközségek tulajdonát képezik. A képviselőtestület az iskola átadását megtagadta, arra hivatkozva, hogy a fenntartási költségek a községet terhelik, abból az egyház keveset vállal magára. Ezt a döntést, egy hosszas huzavona követte, 1913-ban a községi költségvetésben már nem is terveztek iskolai kiadásokat, ezt a r. katolikus hitközségnek adták át. A körjegyző javaslatára salamoni döntés született. A képviselő-testület az iskola fenntartására 1348 koronát szavazott meg, amelyet az egyház részére segélyként utalt ki. 1933ban 2208 pengőt, az iskolai kiadások teljes összegét, a község vállalta magára, mert a hitközséget még mindig a templomépítésből származó 5 ezer pengős adósság terhelte. Az ügy végére az alispán tett pontot, amikor a községi elöljáróságot a pénzügyi viták befejezésére intette. Az alispán arra hívta fel a figyelmet, hogy Űrhida lakosságának 100%-a r. katolikus vallású, ezért a politikai község és hitközség különválasztása értelmetlen tusakodás. 1922-től a Szabó János iskolaszéki elnök vezetése alatt működő iskolának már 2 tanítója volt. 1927-ben a már említett Csapp Leona mellett Bartal Károly tanított az iskolában. A tanító 1898-ban született Nagymegyeren és működését Kislángon kezdte. 1922-től 1925-ig a Fehérvárcsurgó melletti Űj-Guthon (Rákhegy) tanított, és 1925-ben került Űrhidára. Az iskolaigazgatói minőségben alkalmazott okleveles tanító aktív résztvevője volt a község politikai és kulturális életének. Egyesületi munkájáról már esett szó a jegyzetben. 1936-tól 1945-ig az említett tanítókon kívül a következők dolgoztak a település iskolájában: Varga György, Gottleb István, Kerényi Éva, Zalka Imre és Dolmayer Irma. Az 1934—1935-ös tanévben 181, az 1940—1941-es tanévben 132 volt a 6 osztályos és 3 ismétlős elemi iskola tanulóinak a száma. A gazdasági továbbképzős tanulók száma 69 volt 1941—1942-ben. Az osztálylétszámok a következőképpen alakultak 1934 és 1941 között: 1. 0. 2. o. 3. o. 4. o. 5. o. 6. o. 1934/1935-ben: 25 42 28 26 26 14 1940/194l-ben: 25 35 25 18 13 16 ül Az úrhidai elemi iskola fogadta Falubattyán és Öreghegy tanköteleseit is az 1920— 1940-es években, az 1934—1935-ös tanévben 14 volt az innen bejáró tanulók száma. Az előzőkben felsorolt tanerők közül Bartal Károly, Kerényi Éva, Csapp Leona és Zalka Imre emelkedett ki tevékenységével. Vezetésük alatt működött a KALOT helyi férfidalárdája és a KALÁSZ leány-tánccsoportja.
