Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Úrhida

településen. Végül is megoldódott a gond, mert Sárszentmihályon Wimmer Vilmosné gyógyszertárat nyitott 1935-ben. 1928-ban az alispán rendelete évi 300 pengőben határozta meg a községi bábák fizetését. 1938-ban az úrhidai szülésznő 10 pengő látogatási díjat kapott, de ezért 10 napon át kellett látogatni a beteget a szülést követően. Az úrhidai egyház és iskola története 1781-ben nem kis eseményre került sor a benépesedett szőlőhegyen. Vörös Zsigmond földesúr támogatásával egy kápolnát építettek a település közepén, amelyet kör alakú zárt folyosóval vettek körül. A templom avatásáról a kórus felső peremén elhelyezett írás szólt. E szerint az épületet Sellyei Nagy Ignác székesfehérvári püspök egyházkormányzása idején a Szent Kereszt tiszteletére Farádi Vörös Zsigmond vármegyei alispán emeltette, és 1781-ben Szabó József székesfehérvári alesperes áldotta meg. Miután az alapító 1785-ben elhalálozott, holttestét végrendeletének megfelelően ebben a kápolnában temették el. A földesúr címerét a templom oldalfalában helyezték el, alatta a következő írás volt olvasható az épület lebontásáig: „Itt nyugszik Farádi Vörös Zsigmond. Barátom tégy róla istenes megemlékezést, és gondold meg, hogy ma neki, holnap neked lészen hasonló sorsod! Meghalt, eltemették 1785. febr. 20." A templom 1801-ben új tornyot kapott, majd ebben két harangot helyeztek el. Ezek közül az egyiket szintén Vörös földesúr készíttette az úrhidaiaknak. A harangot Kochel Mihály öntötte Pesten 1781-ben Vörös Zsigmond megrendelésére. Mindezt a harang felirata igazolja. A másik, 135 font súlyú harangot Millner Ferenc öntötte Budán 1806-ban. Egy évvel korábban a Vörös család egy kriptát építtetett a kápolnában, tisztelegve ezzel az alapító emlékének."'

5 Űrhida egyházi vonatkozású történetéhez tartozik egy 1794-es esemény is. Ez évben a Fehérvárra vezető út mellett egy kőkeresztet állítottak fel, és ezt Bernard ferencesrendi pap szentelte fel ünnepélyes külsőségek között. Az 1800-as években az istentiszteleteket a pentelei pap biztosította Űrhidán. Egy 1818-as díjlevél szerint Pentele plébániája az úrhidai malomtól 12 mérő búzát és 24 mérő rozsot, a szőlőhegyről 15 urna bort kapott évente.'" A katolikus egyházközség első templomát 1914-ben lebontották, a helyét, így Vörös Zsigmond sírhelyét is, csak kevesen ismerik Űrhidán. Egyházmegyei leírásokban azt olvashatjuk, hogy az új templomot a régi kápolnára építették rá. Helyretéve ezt a téves adatot — az 1781ben felszentelt régi templom a maitól északnyugatra, mintegy 300 mre állt a Szent Mihályra-dűlőben. A katolikus egyház tulajdonát képező telek a Horváth család szőlőbirtokának szomszédságában feküdt a 19. század második felében, majd a Pafkó família kezébe került az 1900-as évek elején.