Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Kurucz János: Úrhida
1927-ben ismét a községi utak állapota szerepelt napirenden. A február 3-i közgyűlésen a képviselő-testület az Űj szőlök-dűlő és a törvényhatósági út közötti bekötő vicinális rendbehozatalát határozta el. 1925-ben a testület a tűzoltófecskendőnek és más tűzoltó felszereléseknek a községi istállóban elhelyezésére utasította az illetékeseket. Tűzoltóparancsnoknak Bartal Károly tanítót, szakaszparancsnoknak Horváth Jánost nevezték ki. 1933-ban az úrhidai önkéntes tűzoltóság 230 pengőért új tűzoltófecskendőt szerzett be. Az összegből 115 pengőt bálok rendezéséből teremtették elő. 1929-ben az elöljáróság Pallag József kútásót egy 150—160 cm átmérőjű kút készítésével bízta meg. A község legelőjén létesített kutat betonkávával és vályúval látták el. A falu egyetlen ipari létesítményének a vízimalom számított, amelynek molnára Cságoly István volt 1937-ben. A község villamosításáról 1938-ban tárgyalt a közgyűlés. A képviselő-testület a Fejér vármegyei Villamos Rt.-nek adott megbízást, hogy a településen vezetékhálózatot kiépítsen. A község közvilágításra évi 248 pengő befizetésére kötelezte magát, aminek fejében 2 egész éjjel égő és 3 db fél éjjel égő lámpa üzemeltetésére jogosult. 193l-es feljegyzés szerint Űrhidán az Önkéntes Tűzoltó Egyesületen kívül a Levente Egyesület és a Polgári Lövészegyesület működött. Mindhárom egylet vezetője Bartal Károly tanító volt az 1930-as évek elején.''' A Levente Egyesület 1926-ban alakult, támogatására a képviselő-testület 100 aranykoronát szavazott meg. Az egylet 1926. február 13-i alakuló gyűlésén elnöknek Németh Józsefet, alelnöknek Hideg Istvánt választották meg 3 évi időtartamra. A Polgári Lövészegyesülel megalakítására 1930. május 29-én került sor, elnökévé Szabó Istvánt, titkárává Bartal Károlyt választották. 1922-ben Klausz Ferencné, majd 1927-től hosszú időn át Szabó Mihály né látott el szülésznői szolgálatot. Az utóbbi évben Meggyest József volt a falu körorvosa. Ugyancsak 1927-ben, a főszolgabíró rendeletére az állatorvosi kör székhelyéül Nádasdladányt jelölték ki, és ehhez csatolták Űrhidát is. A község képviselő-testülete a nagy távolságra hivatkozva tiltakozott ez ellen. 1927. június 14-én a körjegyző arról értesítette az elöljáróságot, hogy az alispán mentőkocsi beszerzése céljából 150 pengő alapítványi tagsági díj befizetésére hívta fel a vármegye községeinek figyelmét. A képviselő-testület ezt megtagadta, azzal az indoklással, hogy Űrhidán nincs telefon, amellyel a mentők hívhatók lennének. Másrészt Meggyesi József sárszentmihályi körorvos egy megállapodás szerint saját autóján szállítja Székesfehérvárra a súlyos betegeket. A község lakóinak egészségügyi ellátását akadályozta az, hogy a szükséges gyógyszerek csak a megyeszékhelyről voltak beszerezhetők. 1922-ben Sárszentmihályon Medzibrodszki Ignác székesfehérvári és Wimmer Vilmos nádasdladányi gyógyszerészek fiókgyógyszertárat kívántak felállítani. Űrhida lakói örömmel fogadták a kezdeményezést, de ez csak terv maradt egyelőre. 1926-ban szó esett egy szabadbattyáni gyógyszertár felállításáról is, ezt már nem fogadták nagy lelkesedéssel a
