Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Farkas Gábor: Sárkeresztúr
dalom, 5 tanyai gazdaság. Ezek a községek a sárkeresztúri körorvoshoz tartoznak, de a lakók a gyógyszert csak Abán tudják beszerezni. A fiókgyógyszertárt Sárkeresztúron 1928 után megszervezték. A politikai élet az egyesületekben folyt. A lövészegylet 1928. április 26-án alakult, 32 fővel. Az egylet félkatonai jellegű szervezet volt, oktatóval és gyakorlatokkal. A másik félkatonai szervezet a Levente Egyesület volt, amely a helyi hatalmi szervezet megtestesítőjének, a főjegyzőnek a felügyelete alatt állt. Az egyesület élén főoktató és oktatók álltak. A kulturális egyesületek, intézmények között a katolikus ifjúsági könyvtárt, a református ifjúsági könyvtárt, az önképzőkört és a két felekezeti alapon működő dalkört kell megemlíteni. Az egyesületekben igyekeztek a tagságot a kormánypárti politikának megnyerni. Az 1939. évi országgyűlési választások során a kormánypárti képviselő a szavazatok 60, a nyilaspárti pedig a 40%-át szerezte meg. A kisgazdapárti jelöltre mindössze 17 fő adta szavazatát. E szavazás eredményei jelzik, hogy a lakosságot a rezsimnek, de a szélsőjobboldalnak is sikerült befogni a politikai széljárásba, és sajnálatos, hogy ekkor az egyedüli demokratikus ellenzéki párt, a paraszti demokrácia következetes képviselője nem kapott támogatást. 1931-ben két felekezeti (katolikus és református) iskola működött: mindkét iskolában 2-2 tanító oktatta a tanulókat. 1944 tavaszán a két felekezeti iskolában 226 tanuló volt. A községfejlesztés néhány adata a húszas évekből: 1923-ban népházat építettek. 1924. június 13-án orkán pusztított a községben. Sok ház összedőlt, fák törtek ketté a templomtéren. Újjáépítésük 1924 őszén megtörtént. 1926-ban a községi közgyűlés határozatot hozott a gyalogjárdák kötelező kiépítésére és fenntartására. Még 1913-ban a Sárkeresztúr—Kálóz közötti úton a Nádor-csatorna fölé vasbetonhidat építettek. A Kanyó-tanya mellett lévő vasbetonhíd 1926-ban épült. A Kálóz felé vezető utat 1927-ben kezdték modernizálni, két és fél km hosszan lekövezték, a földmunkát a Nádor-csatornáig elvégezték. 1928-ban orvoslakást vásároltak, fiókgyógyszertárt építettek; 1929-ben megkezdték a belterületen a mocsaras részek lecsapolását, több artézi kút fúrása kezdődött. Országos vásártartási jogot a község 1876-ban kívánt szerezni: a képviselő-testületi közgyűlés évi két országos és 1 hetivásárra kért engedélyt. Ez ekkor eredménytelen volt. Újabb és újabb kísérletek a vásárok érdekében az elkövetkező években nem hoztak eredményt, és csak 1926 óta engedélyeztek a községnek négy országos vásárt. (Március 20-át magába foglaló hét hétfőjén; május 13-át megelőző hétfőn; augusztus 10-én magába foglaló hét hétfőjén; október 15-ét megelőző hétfőn.) A község életében a két háború között jelentős szerepe volt két szövetkezetnek. A gazdasági hitelszövetkezeti tagok száma 1928-ban 284 volt, akik 1740 üzletrésszel rendelkeztek. Évi pénzforgalom átlagosan 10 ezer pengő, kihelyezett kötvénykölcsön 4700 pengő, a kihelyezett váltókölcsön 3700 pengő, a takarékbetét 1860 pengő volt. A kamatláb a kölcsönöknél 9% volt. A hitelszövetkezetet 1937-ben felszámolták. A Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet 1902-ben jött létre. 1928-ban átlagos forgalma 40 ezer pengő volt. A Hangya helyi elnöke Perényi Ödön, üzletvezetője Gubicza Ferenc, könyvelője Bruszt Mihály. 30