Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Lencsés Ferenc: Ráckeresztúr
tessenek meg a jövőt illetően is" — ha szükség úgy kívánja — a megye megteszi észrevételeit és meghozza a határozatot. Az 1720. évi összeírás megjegyzi: „Ebben a községben néhány lakos elköltözött más helyekre, így azok szántói műveletlenek maradtak." Az egésztelkes jobbágyok száma: 9,fél telkes zsellér: 12. Szántó 369 1/2 mérő, rét 42 1/2 kocsi. Szántóföldek két nyomásban. A rétek jó szénát adnak. Erdeje nincs. Fát 2 mérföldről hoznak. A féléves kocsmálás és mészárszék bevétele 14 ft, terményekből 42 ft a bevétel. 25 Rackeresztur urbáriuma is 1726-ban egységes megyei minta alapján készült, amely szerint az egészhelyes jobbágy 4 forintot fizetett, 52 napot robotolt és mindenből természetben kilencedet adott. A mészárszékről és a kovácsról az uraság rendelkezett. Minden marhás gazda tartozott egy szekér karácsonyi fával. Házanként tartoztak adni: 1 tyúkot, 1 kappant, 10 tojást és 1 icce vajat. A kocsma Szent György napjától Szent Mihály napjáig az uraságé, azontúl a jobbágyoké volt. 2ü 1720-ban a következő lakosokkal találkozunk: Szabó János, Pálinkás Mihály, Molnár Dániel, Grozdics Jakab, Pálinkás János, Czimmerman Mátyás, Örög Lőrinc, Epics János, Kis Lőrinc, Studencsik Miklós, Pálinkás János, Garay János, Hader József, Varga György, Kebrard József, Bradacskó György, Kovács András, Spaczkó György, Tonku Mihály, Hebrhard Jakab és Hajeler Máté. 27 Az 1733. évi összeírás idején Rackeresztur még Tárnok filiája. Temploma új és jó állapotban van. A plébános jövedelme: párbér, perselypénz és stólapénz évente 56 ft 38 1/2 dénár. A katolikus párok száma: 53. 28 A ráckeresztúriak kérelemmel fordultak a vármegyéhez: 1734 augusztusában marhavész dühöngött a községben, s ennek során 15 vonós ökör, 31 fejőstehén, 13 tinó, 12 kétesztendős és 27 eqyesztendős növendékmarha pusztult el. A földesúr tisztjének parancsára az elhullott állatokat el kellett ásni. A nagy nyomorúságukban csaknem koldulásra jutottak. Kérik a vármegyét enyhítsen adóterheiken. 2U Ráckeresztúrt 1735. október 5-én tízezer forintért Szüts Péter és Pál testvéreknek örökítik el. E családból származott az 1832—35 közti megyei alispán, Szüts Lajos. Károly János emlékezete szerint az utóbbi felesége a ráckeresztúri r. k. temetőben fekszik. Utód nélkül haltak el, s birtokukat Halász és Cséry örökölték, akik különösen a tehenészet terén példaszerű gazdálkodást folytattak: 10 Az 1738. januári iparos összeíráskor: 1 takácsot, 1 mészárost és 1 kovácsot jegyeztek fel. 31 Az 1745. évi egyházi összeírás szerint Keresztúr lakói mind szlovákok. 32 Az 1748. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a falu templomát báró Fleischmann földesúr és a nép építette. A főoltáron fakereszt fájdalmas anyával és Szent János evangélistával, valamint Mária Magdolnával. Kórusa fából, orgonája van. Védőszentje: szent kereszt. A templom tornya fából volt, de tönkrement. Most kőből újat építenek. Az akkori földesuruk Szűcs Péter és Pál kálvinisták. A tárnoki plébános a falutól 82 frt 14 1/2 kr-t kap. Az akkori tanító, Fririczki János, aki egyben a falu jegyzője is. Nem tanít, mert nem küldik hozzá a gyermekeket és iskolaépület sincs. A falu házában lakik. Javadalma 42 frt 20 kr. 33
