Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Pátka

Ebben az időben fellazult a közbiztonság. 1803-ban a község az előfordult útonállások miatt panaszkodott. Ezekben pátkai lakos (Káli Sámuel) is részt vett.

89 De magánjellegű ellentéteket is megörökítettek a források. 1804ben történt, hogy Nagy András, a szőlők között szekerével menvén, fékje elszakadt. A szekér gyorsan megindult lefelé, ennek során elvesztette a kalapját. Látta, hogy a pincékbe menő személyek felvették és elvitték. Utánuk ment és visszakövetelte. Azok gorombáskodtak vele és meg is ütötték. Sőt a szekérig követték, ahol agyba-főbe verték. Amikor azt hitték, hogy már nem él, a ruhájától is megfosztották. Nagy a bozótban rejtőzött el. A többiek még aznap éjjel felkeresték Pátkán az apósát, a házára törtek és őt is bántalmazták. Nagy sebesülten a pátkai bíróhoz ment, aki a két bűnöst harmadnapra el is fogatta és átadta a móri uradalomnak. Az uradalmi ügyész azonban, mint nemes személyeket, elengedte őket. nedig a cselekményt nem is tagadták. A vármegye a nemeseket útonállás és fosztogatás vádjával perbe hívta. Az uradalomtól magyarázatot kértek: miért engedték őket szabadon és nem adták át a megyének, mint nyilvánvaló útonállókat. Az uradalom arra hivatkozott, hogy nem állt fenn a szökés veszélye. Ezt azonban a vármegye nem fogadta el. mivel nevezetteknek nem volt állandó lakásuk, csavargó életmódot folvtattak. Ezért elrendelte letartóztatásukat''

0 Lipszky Renertóriuma mindössze annyit említ, hogy ..magvar falu, Feiér vármegvében".

01 Crusius ehhez hozzáteszi: Csákvárhoz kö^el, a móri járásban, egy-egy római katolikus és református templommal/'

2 Rumi még azt is megemlíti, hogy Lamberg gróf birtoka.

9

' 1809. október 27-én (a magyar nemesi felkelés) kisbéri főhadiszállása Lovasberénybe és Pátkára helyezte a hat századból álló 15. hevesi gyalogezredet. A menetterv szerint október 3l-re kellett állomáshelyüket elérniük.

04 Az 1810-es években építette Lamberg-Luzsénszky Borbála az uradalmi épületeket, a csákberényiekkel. zámolyiakkal és a kisfaludiakkal együtt.

05 1810-ben tett panaszt Simon József a földesúr ellen, aki az apja után maradt szőlőjét és házát olcsó pénzért másnak adta el. A vármegye, szokás szerint, a szolgabírót bízta meg a kivizsgálással.

00 1810-ben az Alvinczy-ezred verbunkja katonának fogta meg Mura Istvánt, akit a parasztok erőszakkal kiszabadítottak. Az ezred a vármegyét kérte, hogy állítsa elő a legényt. A vizsgálat során keresték a kiszabadítás értelmi szerzőjét, de nem találták meg.

07 1825 júliusában, a pátkai búcsú alkalmával, Szabó János szabadságos huszár a vendégfogadóban összeszólalkozott a helyi parasztokkal. A főstrázsamester vezetésével jelen volt vármegyei katonák próbálták csitítani, de azokkal is gorombáskodott, sőt egy pajtása az egyik katonát pofonvágta. Az ügyet Magyary Kossá Péter főszolgabíró jelentette, majd vizsgálta ki.

08 1826-ban osztották fel az örökösök között az uradalom Lambergrészét. Lamberg Mária örökösei, gróf Festetics Krisztina, Géza és Gizella kapta Sággal, Nyékkel, Ikrénnyel és Lesvárral együtt Pátkát.

00 Ludovicus Nagy 1828. évi adatai szerint 196 házban 2020-an laktak. Ebből 1339 református, 655 katolikus, 25 izraelita.

100 Az ugyanaz évi reg-