Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Pátka

nicolaris összeírás szerint az adózók száma 500. Ebből jobbágy 139, zsellér 76, háznélküli zsellér 32, fitestvér 9, fiú 66, lány 13, szolga 6, szolgáló 2, kézműves 16, kereskedő 1. A házak száma itt is 196. A kézművesek közül molnár 2, mészáros 1, csizmadia 2, takács 5, kovács 2, asztalos 1, kerékgyártó 1 és szabó 1. Nem volt a faluban cipész, pék, kőműves, szűcs és tímár. A szántóföld nagysága 2192 pozsonyi mérő, a rét 822 kaszás, a szőlő 245 2 4 kapás. Egy malom volt. Az extraneusok száma 17."" 1828-ban összeírták a nemes családokat. Számos családtaggal, a következő családokkal találkozunk: Baky, Balog, Baranyai, Bodacz, Bohlavics, Csörgey, Dezső, Dómján, Gángol, Hetyei, Hollósy, Miklós, Odor, Pénzes, Sáry, Simon, Szőnyegy, Varjas, Végh és Vörösmarty.

102 Az 1831. évi kolera járvány a faluban sok áldozatot szedett.

103 1830-ban 25 2/8 jobbágytelek volt. A szántók másod-, rétjei harmadosztályúik. Az urbáriumban feltüntetett szántóterület 1051 1/16, a rét 258 1/2 hold. Az 1826—1827. évi adóösszeírás 1644 hold szántóról, 937 kaszásrétről szól. Az 1828. évi országos összeírásban 2192 pozsonyi mérős szántó és 822 kaszásrét szerepel.

10

'

1 1843-ban 68 1/2 az összes telek, 2826 hold belső és külső földdel, ebből 292 hold a megváltandó maradványföld. Az úrbéri telekilletőséget 2534 holdban állapították meg, itt. a maradványok már 312 holddal szerepelnek. 1 hold föld megváltási összege 17 Ft 37 kr.

105 Egy jobbágytelekre 13 hold legelőilletőség jutott. Az összes telekre 890 hold 'legelőt adtak.

100 A zsellér családfők közül 76 házas, 32 háztalan, összesen 108. A kezükön 44 hold föld volt, egy családfőre 0,5 hold jutott. A 76 házas zsellér családfő közül szőlője volt 54-nek (71,05%), a szőlőbirtok nagysága családonként minimum 2/4 — maximum 6 2 4 pozsonyi mérő. A háznélküli zsellér családfők közül szőlővel bírt 18 (56,25%), a szőlőbirtok nagysága minimum 1/4, maximum 4 pozsonyi mérő. Pátka a szőlőövezetbe tartozott, a különféle szőlőmunkák nyújtottak némi lehetőséget a szegényes megélhetés javítására.

107 1841-ben a református iskolába 165 gyerek (90 fiú. 75 lány) járt. Az iskola épülete jó állapotban volt. A fűtésről, könyvekről, írószerről a tanulók, padokról az eklézsia gondoskodott. A tanító a földesúrtól kapott 2/4 sessiot, az egyháztól 25 Ft-ot, 35 mérő búzát, minden gyerektől egy véka zabot. A segédtanítónak járt 40 Ft az egyháztól. Magyar nyelven tanítottak hittudományt, írást, olvasást, számolást és földleírást. Az iskolát az egyházi elöljáróság felügyelte.

108 Az iskoláskorú katolikus gyermekek száma 75 (46 fiú, 29 lány). Ebből 41 fiú és 29 lány járt iskolába. Az épület jó állapotban volt, a könyveket és írószereket a szülők szerezték be, a fűtést a templom szalmájából pótolták, padokról a község gondoskodott. A tanító kapott az uradalomtól 2/4 sessiot, a községtől minden háznép után 1 véka rozst és 15 d-t, minden iskolástól 1 véka zabot. A földesúr és a helybeli esperes nevezte ki, Tanított hittudományt, írást, olvasást, számvetést és Magyarország históriáját. Az oktatás itt is magyarul folyt.

m 1846—1847-ben 206 harmadosztályú házban 87 jobbágycsalád (42 fiúval), 57 zsellércsalád és 12 lakos élt. 178 ökröt, 32 tehenet, 122 lovat,