Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Kállay István: Pátka
1696-ban a földesúr a Hochburg család. Ekkor 1 egésztelek, 13 féltelek, 17 negyedtelek és 6 zsellér volt. Az őszi vetés 612, a tavaszi 12 mérő, a szőlő 107 kapás. A kaszáló kevés, legelő van, a lakosság faizhat. 22 1698-ban, Sárkeresztes határvizsgálata során, Pátkát kétszer is említik, mint Csókakővár tartozékát, az 1692. évi adománylevél alapján. 23 1701- ben a község 501 3 4 dica után 978 Ft 41 d adót fizetett. A szolgabíró, Kolosváry Mihály járásában ezzel a 20 község közül a második helyen állt. 1703—1704-ben 407 1/2 és 1/3 dica után adóztak. 2 '' 1702- ben a 300 hold szántóföldet háromszor szántották, kevés rétjét egyszer kaszálták. Szőlőhegyét Szentmárton-hegynek hívták. A bor közepes. A mocsárban jól lehet halászni. A malom egykerekű. A templom elhagyott. 25 jobbágy lakta. 25 1702-ben Lipót király a Hochburg családnak, egy 15. századi oklevélbe foglalt, vámjogot erősít meg. Hochburg János Domokosnak és testvérének, János Józsefnek megengedte, hogy Móron, Csurgón, valamint az elpusztult Orond falu helyett Zámolyon és Pátkán vámszedő helyeket létesítsenek. A kiváltságlevelet Fejér vármegye 1702. június 19-i közgyűlésén felolvasták és kihirdették. 20 1704 áprilisában a pátkai bírák és esküdtek: Veres Sámuel, Meszeli János és Simon Márton tett panaszt a vármegyénél: amikor Heister elfoglalta Fehérvárt, 1282 mérő búzát, lisztet és abrakot vett meg rajtuk. Ugyanakkor a németek közül néhány százan a pátkai csordára ütöttek, ahonnan 348 marhát, lovat és juhot hajtottak el. Amikor Heister Veszprém felégetésére ment és onnan visszatért, mindig megszállt a faluban. A katonák a mezőn lődöztek és vágták a marhákat. 27 A lakosok panasza szerint, amikor Károlyi Sándor Kilitinél volt, Heister tábornok negyedfélezred magával beszállott a faluba és negyed napig rajtuk maradt. Minden vermüket meg kellett mutatniuk; a tábor népe felszedte azokat ,úgyhogy a lakosságnak egy falat étele, egy folt ruhája sem maradt. A mezőn lévő abrakot elcsépelték és elvitték. Fehérvár visszavétele után a budai rác és a fehérvári lovasság és gyalogság gyötörte 28 őket. Pálffy János 1706. október 31-én Esztergom ostromától Pátkán át érkezett Fehérvárra. Mivel a községet teljesen üresen találta, feldúlta. A környező nyolc falu feltalálható gabonáját a fehérvári őrség ellátására a városba vitette. 2 " 1707 januárjában báró Pfeffershoven tábornok, budai katonai parancsnok elrendelte, hogy Pátka, hat másik községgel együtt, az Erdélyből érkező Rabutin serege számára 113 szekér szénát, 104 szekér fát és 40 db vágómarhát vigyen Budára. A szekereket jól rakják meg, mert különben 2—3 szekeret fognak egynek beszámítani. Se órát, se napot ne várjanak, nehogy végrehajtásként kelljen rájuk küldeni és a falut feldúlni, „mert jobb, hogy puszta legyen egy falu, mint hogy szófogadatlan jobbágy lakja a helyet". Ha késlekednek, magukra vessenek, „mert tudjátok, hol az rác jár, azon helység tűz nélkül megég". 30 1707—1708-ban a kurucok gyűrűt vontak Fehérvár köré a Csikvár—Palota—Pákozd—Pátka vonalon. Ez a lakosságnak sok kellemetlenséget hozott. 31 17 ' 259
