Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Pátka

A kuruc háborút lezáró pestisjárvány a Fejér megye alsó járásában lévő Pátkán 223 áldozatot követelt.

32 1710—1711-ben a dikák száma 255 3/4, 1713—1714-ben 202 1/4 és 1/3.

33 1710—1711-ben 36 hospes, özvegy és zsellér lakott itt. Az állatok száma: 87 ökör, 97 tehén, 100 ló, 56 növendékmarha, 286 juh és kecske, 61 sertés és 5 méhkas. 136 urna bor termett, a vetés 248 pozsonyi mérő.

34 1713 decemberében Mészáros György a falu bírája, Csontos György az előző évi bíró, Veres Máté harmadévi bíró tanúsították, hogy egy év alatt a vármegyének 16 mérő búzát, 811 font marhahúst, 24 mázsa szénát, 16 öl fát és 19 mérő abrakot adtak. Valamint külön abrakot a megyei katonák lovainak.

35 Az 1715. évi összeírásban 14 jobbágy, 22 zsellér, 9 ház nélküli zsellér, 1 libertinus szerepel. A két mezőben lévő szántóföldek nagysága 432 pozsonyi mérő, a réteké 92 kaszás, a szőlőké 127 kapás, 1 pozsonyi mérő mag az ősziből háromszoros, a tavasziból két- és félszeres termést hozott.

30 Eltérnek ettől némileg az 1720. évi összeírás adatai. E szerint 9 egésztelkes jobbágy, 8 féltelkes és 13 negyedtelkes zsellér élt. A két nyomásban művelt szántóföldek nagysága 440 mérő, a rét 79 kocsi szénát termett, a szőlő 99 kapás. A termés háromszoros magot hozott. A rétek közepesek, a legelő elegendő (bevétele 30 Ft). Szőlőhegyén 1 kapás résztől 1 urna bor terem. Erdő nincs, a sűrűből faiznak, épületfát két mérföldről kapnak. A malom bevétele évi 15 Ft, harmadrészben a községé. A kocsma és a mészárszék bevétele évi 32 Ft. Terményeik eladásából 30 Ft hasznuk van. Két lakos hizlalt ökrökkel kereskedik, évi bevételük 150 Ft.

37 Bél Mátyás szerint Pátka síkon fekszik, jó egy órányira a Vértes erdőségétől. Csókakő környékének népes helysége. A falutól északra, szép és termékeny déli lejtőn vannak a szőlők, ezért kedvező évben bőven adják az érett gyümölcsöt. Ebből nagy mennyiségű bor készül. A szántóföldek részint a keleti, részint a déli oldalon vannak. A föld kemény, nehezen művelhető, de megtermi a búzát és minden más gabonafélét. Határos Csala- és Novaj-majorokkal.™ A Lamberg-uradalom kasznárt tartott itt, aki igazgatási feladatokat látott el, mindenekelőtt ő rendelte ki a robotosokat. Erről számadást készített és kéthetente Mórra vitte. 1723-tól a kasznár és a jegyző minden halászatnál jelen volt. Erről két példányban halászkönyvet vezettek (egy a halásznál, egy a kasznárnál maradt). A halászatot az uradalom gazdasági ülése határozta el, a pénzt a kasznár vételezte be és adta tovább a számtartónak. Pátkán kívül a környéken Mórott, Zámolyban és Csákberényben volt még halastó.

30 1725-ben leégett a falu. Vörös Pál főszolgabíró jelentése szerint a tűz a református prédikátor házánál gondatlanság következtében keletkezett és terjedt tovább. A vármegye megpróbálta ezért a kárt a prédikátorral megfizettetni.

40 1725-ben Hochburg Domokosné, Festenberg Mária Katalin 5000 Ft-ot vett fel Hillebrand bárótól 6 % kamatra. Ezért Pátka és Csala haszonvételeit adta zálogul.

41