Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Kurucz János: Mezőszilas
másik oklevél is, eszerint Losonczi Farkas János és Kenessey Péter is birtokosa lett a puszta egy részének. 5 Egy határrendezés eredményeként 1700-ban Lipót király parancsára Losonczi Farkas Jánost megerősítették a puszta birtoklásában. 0 1712-ben ez a birtokos a győri káptalan előtt hitelesített adásvétel szerint Kenessey Istvánnak 1600 forintért eladta a puszta felét. 7 Ángyád 3 család közbirtoka volt 1760-ban, akik árendában műveltették a rájuk eső birtokrészt. Egy korabeli feljegyzés szerint a puszta több száz holdas szántóján a balhásiak búzát, takarmánygabonát és muhart termesztettek, és legelőit az előbbieken kívül a dégiek használták. Mint Bolhás és Szilas esetében, Ángyád birtoklására is a váratlan fordulatok voltak jellemzőek a 18. század második felétől. 1775-ben a puszta negyed részét Niczky Kristóf birtokolta, birtokrészén 15 szekér szénát termő rét és 18 hold majorsági szántó feküdt, az utóbbit a konvencionalisták művelték 3 nyomásban. További 44 hold földet haszonbérletbe adott ki a birtokos, ez után 16 forint 1 '3 dénárt és kilencedet fizettek a bérlők. Az úrbéres állományhoz 195 hold tartozott, ezért a jobbágyok a szokásos szolgáltatásokkal tartoztak. 8 A puszta nagv kiterjedésére utal az a tény, hogy 1858-ban már három néven szerepel. Ángyád népességével kapcsolatos adatokról nem szólnak források a 17—19. században. 1907-ben Zichy Ángyád Szilasbalhás törzskönyvezett pusztái közé tartozott, ugyanekkor Innenső Ángyádot a nem törzskönyvezettek között tartották nyilván." 1895 és 1910 közötti kigyűjtés szerint a külterületen a következő családok éltek: Zichy Ángyádon: Bálinger, Berényi, Blázsek, Bors. Böhm. Bujdosó, Császár, Csepregi, Fischer, Grabancz, Hadi, Horváth, Juhász, Nagy, Kolonics, Lakk, Lángi, Lengyel, Markhuber, Mercsek, Molnár, Nagy, Paksi, Skultéti, Somogyi, Tóth, Tuba és Vida. Innenső Ángyádon: Batári, Bédi, Bíró. Bódizs, Csabai, Fehér, Horváth, Kovács. Nosztics, Papp, Sárközi, Sós, Szabó és Szilassi, Túlsó Ángyádon: Sárközi, Stadler és Szabó. 10 Zichy Ángyád területét a Szilasbalhási Vadásztársaság 920 P-ért bérelte 1930-tól, ezt az évi bérleti díjat a képviselő-testület holdanként 20 fillérre mérsékelte 1932-ben. 11 Ennek a pusztarésznek a lélekszáma 20 volt 1935-ben. és a 801 k. holdat kitevő nagyobb birtokosai Zsemberi Jenő, Sági István és Hadik Imre voltak ez évben. Kopasz Ángyádot Lorsy Sándorné birtokolta, itt és Innenső Ángyádon 25 fő népességet jegyeztek fel összesen. Túlsó Ángyád területe 874 k. hold volt, Innenső Ángyád pedig 1051 k. hold területet képezett 1935-ben. 12 1949-ben a puszta a Mezőszilasi Állami Gazdaság kezelésébe került. 13 1960-ban Zichy Ángyád lakóinak száma 69 volt, ebből 34 a 14 éven aluli gyermekek száma. A feljegyzett 22 keresőből 20 dolgozott a mezőgazdaságban. Ugyancsak az 1960-as népszámlálás adatai szerint, Kopasz Ángyád lélekszáma 22 volt, és ebből 10 a 14 éven aluliak száma. A felnőtt lakosság 6 keresője a mezőgazdaságban kereste kenyerét. 1 ' 1 1968-ban az utóbbi pusztarészt a Nagyhörcsögi Állami Gazdaság hasznosította, a többi egykori lakott terület az 1960-as évek végére elnéptelenedett.
